eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Zseni akar lenni? Gyakoroljon tízezer órát!

Azt mondják, hogy egy százalék inspiráció és 99 százalék veríték kell a zsenialitáshoz. Német kutatók megállapították, hogy egész pontosan mennyi erőfeszítésbe kerül, ha géniuszok akarunk lenni valamiben.

A berlini zeneakadémia kutatói olyan hegedülni tanulókat vizsgáltak meg, akik ötéves korukban kezdtek játszani a hangszeren. Kezdetben még csak heti 2-3 órát gyakoroltak, de ahogy idősödtek, egyre több időt töltöttek hegedüléssel.

Húszéves korukra azok, akik összesen már 10 ezer gyakorlóóránál tartottak, valódi elit hegedűművészeknek számítottak, azok viszont, akik "mindössze" 8 ezer órát szántak a gyakorlásra, egyszerűen csak jó zenészekké váltak.

A BBC tudományos magazinjának szakértője szerint úgy tűnik, ennyi időre van szüksége az agynak arra, hogy feldogozza mindazt a szükséges információt, amely az igazi kiválósághoz kell. Vagyis a tehetség és a szerencse fontos ugyan, de valójában a gyakorlás mennyisége az, amely megkülönbözteti a jót a briliánstól.

Egy másik brit szakértő a Beatlest hozta fel példaként a siker történetéről szóló könyvében. Malcolm Gladwell azt írja, hogy John Lennonék karrierjük kezdeti szakaszán minden nap nyolc órát gyakoroltak, amikor Hamburgban voltak. Így amikor befutottak, nagyjából 1200 koncertet tudtak adni - ez több mint amennyire a mai zenekarok többsége képes.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×