Britannia talán legromantikusabb hajóroncsára bukkantak rá a búvárok, amely meg van rakodva ékszerekkel. A The Nancy 1784 februárjában tört össze a Scilly-szigetek partjainál, az áldozatok egyike Ann Cargill énekes volt, akinek botrányaitól és szökésétől volt hangos a korabeli London.

Holttestét egy héttel azután találták meg egy csecsemőével együtt, hogy a hajó elsüllyedt a lakatlan Rosevear-sziget mellett. Akit a karjaiban tartott, valószínűleg az ő törvénytelen gyermeke volt.

Ugyanakkor sosem akadtak rá állítólag hatalmas vagyonára, ékszereire és készpénzére, amely kétszázezer fontot tehetett ki a korabeli újságok szerint. Két búvár szerint ennek az volt az oka, hogy eddig rossz helyen keresték a roncsot.

Õk egy horgonyra, egy ágyúra és néhány más tárgyakra akadtak fél mérföldre attól a helytől, ahol a hajó a feltételezések szerint elsüllyedt. A búvárok szerint a legénység és az utasok egy része csónakba ült azzal, amit menteni tudott, és eddig jutott el. A harminchat fős személyzet és a tizenkét utas is megfulladt. Ezután a legendák szerint sokáig kísértett még a szigeten Ann Cargill szelleme.

Cargill 1771-ben, tizenegy évesen debütált Thomas Arne egyik operájában. Nemsokára sztárrá vált, és számos főszerepet játszott el, majd lelépett a drámaíró és puskaporkészítő Miles Peter Andrewsszal. Mivel ekkor még kiskorú volt, apja háziőrizetre kötelezte egy bírósági döntés révén. Ennek azonban a lány ellenszegült.

Megválasztották ugyanis John Gay Koldusoperájának egyik szerepére.  Apja azonban el akarta fogni őt, amint épp a színházba tartott, de a közönség elkapta a férfit, így az előadást megtartották.

Három év múlva pedig Edinburgh-ba szökött a hölgy egy bizonyos "Mr. Cargillal", aki, hogy hitelezőit elkerülje, Doyle néven utazott az országban. Miután a pár összeházasodott, Ann Cargill visszatért Londonba, hogy újra színpadra álljon.

A világ legjobban fizetett színésznője volt

1779-80-ban ő volt a világ legjobban fizetett színésznője: tíz fontot keresett hetente. Aztán újra megtalálta a szerelem, ezúttal John Haldane személyében, aki arról volt híres, hogy ő volt a Kelet-indiai Társaság legpechesebb hajókapitánya. Amikorra Cargillal Indiának vették az irányt, már elvesztett egy hajót.

Nem sokkal azután pedig, hogy megérkeztek Mumbaiba (amit akkor Bombaynek hívtak), leégett legújabb hajója, a The Fairford. Az énekeshölgy fellépései egyébként szenzációszámba mentek Bombayben és Calcuttában is, mesésen meggazdagodott gyorsan terjedő hírnevének köszönhetően.

Az operaénekes azután volt kénytelen elhagyni Indiát, hogy ifj. William Pitt brit miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy nem kellene egy színésznőnek bemocskolnia India szegény partjait.

Így aztán Haldane-ék fölszálltak a The Nancyre. Három hónapos hazaútjuk során kikötöttek Szent Helena szigetén is az Atlanti-óceán déli részén, ahol Ann a fedélzetre csempészte a fellázadó helyőrség vezetőjét. Mindannyian ott pusztultak a tengerben, amikor a hajó elsüllyedt, pedig már szinte otthon voltak.

Egy nyugdíjas vegyész, Ed Cumming és Todd Stevens két évvel ezelőtt már leúszott a roncshoz, hogy meggyőződjenek, ez a The Nancy, habár korábban már találtak egyértelmű bizonyítékokat. A roncsban talált kínai agyagedényeket ugyanis csak a Kelet-indiai Társaság hajóin használták.

A hajó roncsai egy háromszáz négyzetméteres területen szóródtak szét, ami igencsak megnehezíti a búvárkodást.

Ugyan a két búvár folytatja a kutatást Ann Cargill ékszerei után, de Cumming nem hiszi, hogy rátalálnak azokra. Úgy gondolja ugyanis, hogy a helyiek már a szerencsétlenség után nem sokkal teljesen kifosztották a hajót. Nem osztja viszont Cumming pesszimizmusát Stevens, aki szerint a kincs még mindig ott kell pihenjen a tenger fenekén.

Akármit is találnak, a maradványoknál talált minden kincset, értéket jelenteni kell a hatóságoknak. A várakozások szerint azok múzeumban köthetnek ki. A páros már könyvet írt a hajóról, Rosevear kísértete címmel.