A múlt a jelen és a jövő fenyegetéseire is figyelmeztethet: a történelem a tudósok szerint megismételheti magát, ha folytatódik az Angkor Vat mesés romjainak megcsodálására tömegesen érkező turisták pénzének elnyeréséért kibontakozott féktelen hajsza.

"Egyszerűen hibás körről van szó. Úgy tűnik, Angkor Vat önmagát ismétli" - figyelmeztetett Mitch Hendrickson, aki nemrég ásatásokat folytatott az ősi településen.

A szakértők már korábban aggodalmukat hangoztatták a műemlékek állapotával kapcsolatban, főleg a turistainvázió miatt. Figyelmeztettek arra is, hogy a talajvíz gátlástalan kiszivattyúzása abból a célból, hogy kielégítsék a szomszédos Sziemreapban épülő szállodák, vendégházak és a lakosság növekvő igényeit, destabilizálhatja a sok százéves templomok alapzatát, emiatt azok megsüllyedhetnek és összeomolhatnak.

"Nagyon sok építkezés folyik anélkül, hogy a hosszú távú következményekre gondolnának. Sziemreap nagyon hamar felfalhatja önmagát, és életképtelenné válhat" - jelentette ki Hendrickson.

A 9. és a 14. század közötti aranykorban az angkori királyok uralkodtak Délkelet-Ázsia jelentős része fölött. Erre több olyan város emlékeztet, mint az egykori Angkor Vat, amelyet a vallási építészet csodájának tekintenek.

Az angkori civilizációnak a közfelfogás szerint egy 1431-ben, a mai Thaiföld felől indított támadás vetett véget, de az ausztráliai egyetem Nagy Angkor Projekt nevű kutatási programjában dolgozó tudósok szerint a város hanyatlását ennél korábbi ökológiai erők indították el.

Megállapításaik alátámasztják Bernard-Philippe Groslier francia régész korábban, az 1950-es években kifejtett elméletét, amely szerint Angkor összeomlása azért következett be, mert túlságosan kizsákmányolta a környezetet.

A térség lakói először csak a Sziemreaptól délre lévő, alacsonyabban fekvő területeken termesztettek rizst, később azonban letarolták a környező őserdőt is és 80 kilométerrel északabbra, a Kulen hegy lejtőjét is művelni kezdték - mondta Roland Fletcher, a kutatás egyik régésze.

Ezért áradások keletkeztek, a hegyoldalról nagy mennyiségű talajt és homokot sodort le a víz, eltömítve a csatornákat, megbénítva a vízgazdálkodási rendszert. A kutatók az amerikai űrhajózási hatóság, a NASA légi felvételeire és a 3.100 négyzetkilométeres területen végzett helyszíni felmérésekre alapozva megállapították, hogy a mintegy egymillió lakosú hajdani város sokkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték.

Óriási öntözőrendszer tartozott hozzá, beleértve két hatalmas mesterséges víztározót - ezek talán nagyobbak is voltak, mint amekkorát a tényleges szükséglet indokolt volna. Erre az lehet az egyik magyarázat, hogy Angkor uralkodói elsősorban hatalmukat, erejüket kívánták bizonyítani megépítésükkel.

Az egyik ilyen tározó Fletcher szerint a legnagyobb mérnöki műtárgy volt az iparosítás előtti világban, 50 millió köbméter víz tárolására lehetett képes. A tudósok vizsgálják, milyen erdőirtással járt ezeknek a terveknek a megvalósítása, mert ez lehet Angkor Vat pusztulásának a kulcsa.