"Tévedés, hogy Magyarországon kizárólagosan követő, provinciális tudományt lehet művelni. Ez már száz éve nem igaz - mondta Lovász László, hozzátéve, hogy nemzetközileg is kiemelkedő tehetségekkel büszkélkedhet az ország.

A matematikus kiemelte a tudósok felelősségét az utánpótlás nevelésében, hiszen a mai világban sok kedvező lehetőség kínálkozik a gazdaság, valamint külföldi munkavállalás területén. Ugyanakkor az oktatásban és kutatásban a feltételei nem túlzottan csábítóak.

"Az a feladatunk, hogy a hazai kutatási feltételek olyanok legyenek, hogy a fiatalok legtehetségesebbjei itthon maradjanak. Hosszútávon így lesznek a legboldogabbak, s országunk érdekeit is így tudják a legjobban szolgálni" - mutatott rá Lovász László.

A tudós beszélt a matematika növekvő szerepéről is, amely "nem egy lezárt" tudomány. "A matematika soha nem volt még élőbb, elevenebb, s a mindennapi életünket befolyásoló tudomány, mint ma. Ahogy a világ körülöttünk egyre komplexebbé válik, az egzakt gondolkodás egyre több területen lesz megkerülhetetlen" - hangsúlyozta az akadémikus.

Ismertetése szerint az információs technológia és a matematikai módszerek elválaszthatatlanok, de növekszik szerepe a modern gazdaság és pénzügy területén, s egyre nélkülözhetetlenebb a különböző tudományok területén is.

Lovász László 1948-ban született Budapesten. 1971-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematika szakán.

1975-ig az ELTE tudományos főmunkatársa. 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem docense, később egyetemi tanára. 1983-től az ELTE Számítógéptudományi Tanszéke vezetőjévé nevezték ki.

1993-ban a Yale Egyetemen folytatta kutatásait, 1999-től pedig a Microsoft Kutatóintézetében dolgozott.

2006-ban nevezték ki az ELTE Matematikai Intézetének igazgatójává.

Lovász László 1979-ben 31 éves korában lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tagja egyebek közt az Európai Tudományos Akadémiának, levelező tagja a Svéd Királyi Akadémiának, s tiszteleti tagja az Orosz Tudományos Akadémiának.

Számos egyéb elismerés mellett Lovász László munkásságát a matematikai Nobel-díjként számon tartott Wolf-díjjal ismerték el (1999).

2006-ban választották a Nemzetközi Matematikai Unió elnökévé.

A civil kezdeményezésű Bolyai-díjat 1998-ban alapították. Eddig három akadémikus vehette át a rangos elismerést - Freund Tamás agykutató (2000), Roska Tamás elektronikai mérnök-kutató (2002), és Bor Zsolt lézerfizikus.