A legtöbb tudós úgy véli, hogy a meteor - vagy aszteroida - a Föld atmoszférájában robbant fel, 5-10 kilométerrel a felszín felett, ezért nem lehet a becsapódáskor keletkezett krátert fellelni.

A Bolognai Egyetem kutatói azonban úgy vélik: elképzelhető, hogy a robbanás epicentrumától nem messze lévő Cseko tó a meteor egy részének becsapódásakor keletkezett. Szerintük a kis méretű, tál alakú meder nagyon hasonlít egy becsapódási kráterhez, és elüt a közelben lévő tavak jellegzetességeitől.

Vizsgálatuk szerint 10 méterrel a tó felszíne alatt egy szokatlan geológiai alakzat figyelhető meg, amely lehet összeállt tavi üledék, vagy egy űrből érkezett kődarab.

A kutatók nem állítják, hogy a tó egy becsapódási krátert töltött ki, de kizártek sok más keletkezési magyarázatot.

Kételkednek

Sokan kétségbe vonják a bolognai kutatók álláspontját, az Imperial College London egyik kutatója szerint a tó túl sekély, és ovális alakú, ami nem jellemző egy krátertóra. Ráadásul egy becsapódás a kráter körül minden fát elsöpört volna, de a tó körül száz évnél öregebb fák is vannak.

Az olasz tudósok azonban úgy vélik, hogy a tó rendellenességei megmagyarázhatók, ha a meteordarab viszonylag lassan haladt, és így alacsony sebességgel csapódott be a mocsaras tajgába, majd a víz bővíthette ki krátert.

A Bolognai Egyetem szakemberei jövő nyáron új expedíciót vezetnek a helyszínre, amikor a tervek szerint a felszín alatti furcsa tárgyat is megvizsgálják.

Az 1908. június 30-án bekövetkezett detonáció egyébként a hirosimai atombomba erejének ezerszeresével rendelkezett, kétezer négyzetkilométeren tarolta le az erdőt. A robbanás olyan fényes volt, hogy még a londoni égen is látták.