Infostart.hu
eur:
367.93
usd:
335.43
bux:
143675.88
2026. november 18. szerda Jenő
Az olimpiai láng a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia idején Tokióban 2021. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Párában és melegben küszködnek az olimpikonok

A pandémia előtti időkben is beszédtéma volt már, hogy a párás, meleg tokiói nyár nagyban megnehezítheti az olimpikonok dolgát: a játékok alatt többször bebizonyosodott, hogy ez így is van.

A meleg csak egy dolog: Tokióban a páratartalommal is meg kell küzdenie minden egyes versenyzőnek, ennek hatása pedig közel sem elhanyagolható. 66-84 százalék között ingadozhat értéke, aminek hatására a levegőt is sokkal melegebbnek érzi minden sportoló.

"Ha a hőmérséklet és a páratartalom teremtette körülményeket nézzük, a tokiói lesz minden idők legrosszabb olimpiája" – fogalmazott Makoto Jokohari, a Tokiói Egyetem környezetvédelmi és várostervezési professzora, az olimpia tanácsadója még a játékok kezdete előtt a CNN-nek adott nyilatkozatában.

Az ötkarikás játékok eddigi időtartama alatt

folyamatosan 32 fok fölött volt a hőmérséklet, ami a magas páratartalom miatt inkább negyven fok közelinek érezhető.

Japánban 2018-ban ezer ember halt bele egy hőhullámba, idén július 19-25. között pedig több mint nyolcezer ember került kórházba hőguta miatt.

A sportolók helyzetén az sem javít sokat, hogy alig van idejük az akklimatizációra: mindössze versenyeik kezdete előtt öt nappal érkezhetnek meg az olimpiai faluba, és azok lezárulta után két nappal távozniuk kell a vírus miatti korlátozások részeként.

Veszélyben a nyári olimpiák jövője

Tokióban volt már olimpia korábban is, de az 1964-es játékokat októberben rendezték meg. Azóta viszont a július-augusztus vált rendes olimpiai időponttá – ilyenkor a sportélet általában csendesebb, a közvetítési bevételek így sokkal magasabbak. A globális felmelegedés következtében azonban egyre nő a hőmérséklet világszerte. A jelenség ráadásul Japánt háromszor akkora mértékben érintette az 1900-as szinttel összehasonlítva, mint a világ többi részét.

Jokohari szerint emiatt

a mostani tokiói játékokat sem lett volna szabad ősz helyett a nyár közepére időzíteni:

kutatók ugyanakkor úgy látják, ez a probléma nem csak a japánokat érinti. A Lancetben publikált tudományos adatok tanúsága szerint 2085-re a világ legtöbb városa alkalmatlanná válik nyári olimpiai játékok rendezésére, mivel túlságosan meleg lesz a klímájuk ahhoz, hogy a sportolók ne kerüljenek majd veszélybe.

Az idei játékok egészen biztosan a hőség jegyében folytatódnak, a hőmérő higanyszála továbbra sem megy 30 fok alá.

Sokan bírták rosszul

A NOB igyekezett megtenni minden tőle telhetőt az atléták érdekében: az egyes helyszíneken vízutánpótlást és árnyékos pihenőhelyeket alakítottak ki, de ez sem elég. A múlt héten Szvetlana Gombojeva íjászt kellett a hőség hatásai miatt orvosoknak kezelniük, de Daniil Medvegyev teniszező szervezete sem bírta jól az extra terhelést. Ugyan nem adta fel meccsét, de arról beszélt, akár bele is halhatott volna a találkozóba, alig kapott levegőt a nagy pára miatt. A spanyol Paula Badosa teniszezőnek fel is kellett adnia: kerekes székben vitték le a pályáról. Úgy fogalmazott, igyekezett szervezetét hozzászoktatni a körülményekhez már az első naptól kezdve, de a teste ennyit bírt.

Novak Djokovic teniszező brutálisnak nevezte a körülményeket:

két évtizedes karrierje során sosem volt még olyan helyzetben, hogy napról napra ilyen közegben kelljen játszania.

A maratonfutást mindezek miatt nem is Tokióban, hanem Szapporóban tartják – van is ok az elővigyázatosságra. Natsue Koikawa korábbi maratonfutó egy 1995-ös japán versenyen szenvedett hőgutát, amelyből már sosem tudott úgy felépülni, hogy versenyezhessen.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kiszivárgott a bankóriás és az Aldi titkos alkuja

Kiszivárgott a bankóriás és az Aldi titkos alkuja

A Deutsche Bank által javasolt agresszív adóoptimalizálási konstrukciót használták az Aldi kiskereskedelmi lánc tulajdonosai arra, hogy több mint 200 millió eurónyi adót takarítsanak meg különböző befektetések – köztük a Halálos iramban-filmek jogainak – értékesítésekor. Miután a német adóhatóság megtámadta az ügyleteket, éveken át tartó jogi csatározás vette kezdetét az alapítványok és a pénzintézet között. A korábban titokban tartott vitára a bankból kiszivárgott több millió belső dokumentum világított rá, amelyek egyúttal ritka betekintést engednek Németország egyik leggazdagabb üzleti dinasztiájának pénzügyeibe is - írta meg a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×