eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
A 2024-es párizsi nyári olimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. A XXXIII. nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Ekkora jutalmat kapnak más országokban a sportolók az olimpiai érmekért

Magyarország kifejezetten a gáláns jutalmazók közé tartozik, de vannak olyan országok, ahol semmilyen pénz nem jár még az aranyéremért sem.

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem oszt ki pénzjutalmat az érmekért, több ország is éremprémiummal jutalmazza sportolóit - írja a CNBC összefoglalója nyomán a Portfolio.

A nemzeti olimpiai bizottságoktól, sportági szövetségektől és helyi jelentésekből származó információk alapján a legnagyobb pénzjutalmat Hongkong adja érmet szerző sportolóinak: az arany 768 ezer dollárnak megfelelő pénzt ér, az ezüst 384 ezer dollárt, míg a bronz 192 ezret. Ezt követi Szingapúr, ahol mindössze pár tízezer dollárral kevesebb üti a markát egy-egy dobogós olimpikonnak, a harmadik pedig Indonézia, itt azonban már valamivel nagyobb a szakadék, hiszen az aranyérem 300 ezer dollár, az ezüst 150 ezer, a bronz 60 ezer dollár jutalommal jár - ami még mindig nem rossz pénz.

Komoly összeggel jutalmazza még az eredményes sportolókat Izrael, Malajzia, és Kazahsztán is. Izraelben a hírek szerint egy aranyérmet szerző sportoló egymillió sékeles (270 537 dollár) jutalomban részesül. Ez 50 százalékkal több, mint amennyit a legutóbbi, tokiói olimpián elért eredményért ajánlott fel a kormány.

Franciaország szintén megemelte az ösztönző pénzjutalmakat: az aranyérmesek a tervek szerint 80 ezer eurót kapnak, 15 ezer euróval többet, mint Tokióban.

Néhány országban a dobogós helyeken kívüli sportolókra is kiterjesztik a jutalmakat. A német Sportsegély Alapítvány az olimpiai játékok nyolcadik helyezettjéig oszt pénzjutalmat. Az aranyérmesek 20 000 eurót kapnak - írja a lap.

India olimpiai sportolói a helyi média szerint mind a kormánytól, mind a nemzeti sportszervezettől pénzjutalomban részesülnek. A kormány 7,5 millió rúpiát (90 000 dollár) ad az aranyérmeseknek, míg az Indiai Olimpiai Szövetség külön 10 millió rúpiát (120 000 dollár).

Viszont a pénz mellett bizonyos országok egyéb jutalmakat is kioszthatnak, például Kazahsztánban lakást nyerhetnek a dobogós olimpikonok, Malajziában pedig helyi sajtójelentések szerint egy autóval is megjutalmazzák, aki az első három helyezett közé kerül. Dél-Koreában a pénzjutalom mellett életjáradékot biztosít az állam a nyerteseknek, Hongkongban pedig a közösségi közlekedést üzemeltető vállalat jóvoltából életük végéig ingyen utazhatnak a városállam dobogósai. Ám vannak még ennél is különösebb jutalmak:

Kasumi Ishikawa japán asztaliteniszező a tokiói olimpián szerzett ezüstérméért 100 zsák rizst kapott ajándékba, Apriyani Rahayu és Greysia Polii indonéz tollaslabdázók pedig az aranyéremért jutalmul kaptak 5 tehenet, egy éttermet és egy új házat.

Mindezekkel szemben Nagy-Britannia, Norvégia és néhány másik ország éremnyertes sportolói egyáltalán nem kapnak pénzjutalmat. (Más kérdés, hogy ezen országok reklámpiaca olyan erős, hogy bőven kárpótolhatja őket, ha jó szponzori szerződéseket tudnak kötni.)

Magyarországon a tokiói olimpiához képest 10 százalékkal emelték meg az olimpián szerzett érmekért járó pénzjutalmakat, így hazánk sportolói

  • az aranyéremért 55 millió forintot,
  • az ezüstért közel 39,3 millió forintot,
  • míg a bronzért 31,3 milliót kapnak.

De nem csak a dobogósok örülhetnek, ugyanis a negyedik helyezést elérőknek 23,6 millió forintot, míg az ötödik helyre eljutóknak 15,7 milliót fizet az állam.

Hazánk az aranyért járó 55 millió forinttal az egyik leggálánsabb jutalmazó, a ranglista 7. helyén áll.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×