A helyszín

Franciaország (Antibes, Bordeaux, Le Havre, Lille, Lyon, Marseille, Párizs, Reims, Strasbourg, Toulouse)

A dátum

1938. június 4–19.

Különlegesség

A tervezett tizenhat helyett csak tizenöt csapat indult, miután az osztrákok az anschluss miatt nem indulhattak. A FIFA nem hívta meg helyükre a selejtezőben legyőzött letteket, ellenben sikertelenül ajánlgatta a helyet a tagjai közé nem is tartozó angoloknak. Először nem nyert a rendező, először szerepelt a vesztes oldalon egy olyan csatár aki négy gólt is szerzett egy meccsen.A lengyel Wilimowski hiába lőtt négyet a braziloknak, csapata 6:5-re kikapott, és kiesett. Három mérkőzés döntetlenre végződött, ezeket meg kellett ismételni. A brazil–csehszlovák mérkőzésen a magyar Hertzka Pál három játékost is kiállított, ez azóta is (már beállított) rekord.

A győztes dicsérete

A Squadra Azzurra az 1935. október 27-i, prágai veresége után a világbajnokság rajtjáig egyetlen meccsét sem veszítette el. Lenyűgöző volt tizennyolc mérkőzésének a gólaránya is: 47:16. A tornán nagyon nehezen verte ugyan meg a ma már nem is sejthető, hogy milyen erős norvégokat, könnyedén lépett túl a közönség tüntető ellenszenvével sem törődve a rendező franciákon (ez volt az első alkalom, hogy rendező ország vereséget szenvedett labdarúgó-világbajnoki mérkőzésen), nem könnyen, de legyőzte az elődöntőben a brazilokat, majd megverte a meggyengített magyar csapatot. A torna legjobb válogatottja nyerte meg a világbajnoki címet, amely a továbbra is távolmaradásával tüntető angol válogatottal is felvette a versenyt.

A meglepetés

Az első az volt, hogy a németek nem bírtak a svájciakkal, Sepp Herberger birodalmi edző hiába szólt előre, a politika ragaszkodott ahhoz, hogy a korábbi egységet megbontva, fele részt német, fele részt osztrák játékosokból áljon a csapat. Mindazonáltal a magyarok örültek az eredménynek, szívesebben játszottak a svájciakkal, mint a németekkel a negyeddöntőben. Szenzációt keltett a kubaiak sikere a románok ellen, ma már hihetetlenül hangzik, hogy a karibi ország válogatottja a legjobb négy közé kerülésért játszhatott. Meglepetést keltett, hogy az elődöntőben a svédek már az első percben vezetek a magyarok ellen, igaz, aztán a mieink ötöt rúgtak, s akár tíz is lehetett volna a vége. S ha már meglepetéseknél tartunk: értetlenül figyelte nemcsak a hazai közvélemény, de a nagyvilág is a magyar válogatott döntőbeli összeállítását, amelyből Toldi Géza, Korányi Lajos és Turay József is hiányzott.

A legjobbak

Az akkori sajtó szerint a finálé volt arról hivatott dönteni, hogy Silvio Piola és Sárosi György közül ki lesz a torna legjobb játékosa. A magyar középcsatár addig minden mérkőzésén szerzett gólt. A döntőben bevette Aldo Olivieri kapuját, de Piola, miként Gino Colaussi, még rajta is túltett, egyaránt két-két gólt szerzett. A Mondial harmadik nagy csillagaként Leônidast emlegették.

Az álomcsapat

Olivieri (olasz) – Domingos da Guía (brazil), Rava (olasz) – Serantoni (olasz), Andreolo (olasz), Locatelli (olasz) – Biavati (olasz), Meazza (olasz), Piola (olasz), Sárosi dr. (magyar), Leônidas (brazil)

A gólkirály

A brazil Leônidas érdemelte ki a címet, aki négy gólt szerzett a lengyelek ellen, egyet-egyet a csehszlovákok elleni két mérkőzésen, ellenben (állítólagos sérülése miatt) nem léphetett pályára az olaszok elleni elődöntőben. A 3. helyért vívott találkozón két gólt lőtt a svédeknek.

Magyar szálak

Minden idők legsikeresebb magyar világbajnoki szereplése volt az 1938-as, holtversenyben az ugyancsak ezüstéremmel zárt 1954-essel. A Dr. Dietz Károly által irányított válogatott Holland-India (6:0), Svájc (2:0) és Svédország (5:1) legyőzésével jutott a párizsi döntőbe, ahol 4:2-re kikapott a mumusának számító olaszoktól. Az olasz színekben a tornán pályára lépett mind a tizennégy játékosnak volt a pályafutása során magyar edzője! A vb-elődöntős svédek szövetségi kapitánya Nagy József volt, az első edző, aki külföldi kapitányként világbajnoki elődöntőbe vitt egy válogatottat. A románoknál ezúttal is szerepeltek korábbi vagy későbbi magyar válogatottak, így Barátky Gyula, Kovács Miklós, Bodola Gyula.

A legfontosabb adatok

Mérkőzések száma: 18. Gólok száma: 84 (4,67-es átlag). Össznézőszám: 483 000 (26 833-es átlag)

A döntő

Olaszország–Magyarország 4:2 (3:1). Gólszerzők: Colaussi 6., Titkos 8., Piola 17., Colaussi 35., Sárosi 70., Piola 83.