Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A győztes Liu Shaolin Sándor (j) és testvére, a második helyezett Liu Shaoang a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokság férfi 1000 méteres számának döntője után a debreceni Főnix Csarnokban 2020. január 26-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Sportközgazdász: akár derékba is törhet a Liu fivérek pályafutása 

Csütörtökön dönthet a Liu fivérek országváltást kezdeményező kérelméről a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöksége. Az előzményekről és a döntés lehetséges következményeiről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdeztük.

Értesülések szerint a két olimpiai bajnok lépése hátterében elsősorban egy szakmai ok állhat: a hazájába visszatért edzőjük, Csang Csing Lina mellett akarnak maradni. Szabados Gábor szerint a pontos részletek nem ismertek, a körülményekről a Liu fivéreknek kellene beszélniük, ők azonban ezt még nem tették meg.

Ami az anyagiakat illeti, a sortközgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy rosszabb helyzetbe fognak kerülni, hiszen Magyarországon az olimpiára készülő, az olimpiai címre esélyes sportolók nagyon komoly támogatásban részesülnek, nem beszélve a győzelmekért járó jutalmakról, ilyen feltételek viszont nem biztos, hogy Kínában is adottak lesznek, bár az is vitathatatlan, hogy nagyon megbecsülik a sportolóikat.

Tehát inkább a szakmai vonal az, ami erősebb – jegyezte meg Szabados Gábor –, a döntés hátterében pedig inkább az sejthető, hogy a Liu testvérek mindenképp Csang Csing Lina mellett szerettek volna készülni, akkor viszont kínai színekben kell versenyezniük.

„Azért egészen biztos, hogy nagyon rosszul nem fognak járni,

nyilván a kínaiak mindent megtesznek majd azért, hogy hasonló körülmények között készüljenek, és anyagilag is meg legyenek becsülve, mint itt, Magyarországon” – fogalmazott a szakértő.

Ha az állami támogatáson túllépünk – folytatta a szakértő –, látni kell, hogy Liu Shaolin Sándor és testvére, Liu Shaoang eddig is népszerű volt Kínában. Az, hogy félig kínaiak, félig félig európaiak, ad nekik egy különleges státuszt, és a kínai piacon – például a közösségi médiás tevékenységükkel – lényegesen jobb marketing bevételeket tudnak szerezni, mint mondjuk Magyarországon, hiszen előbbi összehasonlíthatatlanul nagyobb. Gazdaságilag tehát inkább ez lehet az, ami sokkal vonzóbbá teheti számukra az országváltást – magyarázta a sportközgazdász.

A Liu fivérek korábban az InfoRádió Aréna c. műsorában beszéltek pályafutásukról:

Arra a kérdésre, hogy Magyarország (pénzben kifejezve) mennyit köszönhet a Liu fivéreknek, Szabados Gábor azt válaszolta, hogy ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, de az biztos, azzal, hogy magyar színekben az első téli olimpiai bajnoki címeket ők szerezték, nem beszélve a világ- és Európa-bajnoki érmekről, azzal más fénybe tüntették föl hazánkat, hiszen egy sokkal kompletebb sportéletet tudott ezáltal felmutatni Magyarország a világ felé.

„Ez mindenképpen Magyarország hírnevét öregbítette, de még egyszer mondom, ezt nagyon nehéz lenne számszerűsíteni”

– fogalmazott.

A két sportoló anyagi nyeresége már könnyebben számszerűsíthető: egyrészt fizetést, támogatás kaptak, másrészt konkrét jutalmakat is az olimpiai bajnoki címek után. Egy olimpiai arany egyszeri 50 millió forintos jutalommal jár, valamint havi 500 ezer forint életjáradékkal a sportoló 35. életéve betöltése után. (Hasonló a helyzet az olimpiai ezüst és bronz esetében is, de nyilván kisebb összegekkel.) Szabados Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek csak magyar állampolgárokat illetnek meg, márpedig jelen pillanatban Kínában a kettős állampolgárság intézménye nem létezik, tehát ahhoz, hogy a Liu testvére kínai színekben versenyezhessenek, le kell mondaniuk a magyar állampolgárságról. A szakértő hozzátette:

nem elképzelhetetlen, hogy valamilyen különleges elbánásban részesüljenek a kínai állam részéről, áthidalandó ezt a problémát,

hiszen volt már rá precedens, gondolva itt a pekingi olimpia egyik legnagyobb sztárjára, a snowboardos Ku Aj-lingra, akit az Egyesült állampokból „importáltak” haza.

Azzal kapcsolatban, hogy a Liu fivérek kérelmének kedvező elbírálásért cserébe remélhet-e bármit is a magyar szövetség, a sportközgazdász úgy vélekedett, hogy a magyar szövetség akár konkrét anyagi hozzájárulást is kérhet a kínai szövetségtől. Felidézte: amikor Janics Natasa a szerb színeket akarta képviselni a londoni olimpiai után, 150 ezer eurót kért érte a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a szerbektől, ami végül nem valósult meg, így a kajakozó végül magyar színekben folytatta. De nem elfelejtendő, hogy Janics Natasa akkor már túl volt a pályafutása csúcsán, szemben a Liu testvérekkel, akik viszont most vannak ott – emelte ki Szabados Gábor, aki szerint, ha a korisokért pénzt kérnek, akár eurómilliós összeg is szóba jöhet. „Ha erre egyáltalán sor kerül” – húzta alá.

Szerinte a hazai szövetségnek végeredményében azt kell eldöntenie, hogy úgymond

  • az érdemeikre, eddigi eredményeikre való tekintettel nem állnak a boldogulásuk és a jövőbeni kiteljesedésük útjába, vagy
  • megpróbálják kihozni anyagilag a legtöbbet, ami ebből a történetből kihozható.

„Elképzelhetőnek tartom, hogy a kínaiak akár még fizetni is hajlandóak, ha viszont nem, azzal akár tönkre is lehet tenni a két testvér pályafutását” – zárta gondolatait Szabados Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 06:30
×
×
×
×