Infostart.hu
eur:
383.46
usd:
329.43
bux:
108066.99
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pixabay.com

Eltörölhetik az idegenben lőtt gól szabályát, hajmeresztő megoldás is válthatja

Hegedűs Henrik, az MLSZ vezető adatelemzője az InfoRádiónak elmondta, akár az is válthatja, hogy döntetlen esetén 2-3 percenként le kell jönniük játékosoknak, "előbb-utóbb gól fog születni".

Ha megfelelő támogatottsága lesz, eltörölhetik a korábban sokat kritizált "idegenben lőtt több gól" szabályát a labdarúgásban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség vezető adatelemzője, Hegedűs Henrik az InfoRádióban azt mondta, a kérdés igen összetett, bár hajlik rá, hogy azt mondja, eddig igazságtalan rendszer volt érvényben, egyes gólokat "felülértékel".

"Ugyanakkor minden csapatnak van lehetősége idegenben gólt szerezni, de ha egy oda-visszavágós küzdelem második felvonásában hosszabbításra kerül sor, akkor az idegenben játszó csapatnak van plusz fél órája, hogy gólt szerezzen, ez a része feltétlen igazságtalan."

Az eredeti szabálycél az lehetett a hatanas években, hogy ne legyen annyi a mérkőzés-újrajátszás, és végső soron egy viszonylag kis igazságtalanságot eredményező döntést hoztak azok után, hogy átmenetileg pénzfeldobással dőltek el a döntetlenek – például a '68-as Eb-n a döntőig.

"Mára nem olyan megterhelő idegenben játszani, mondhatni, kontraproduktív lett a szabály, elég, ha csak a legutóbbi BL-eseményeket nézzük, az Atlético Madrid teljes lelki nyugalommal állt fel hat védővel 0-0-t játszani. A játék érdeke viszont nem ez" – mutatott rá Hegedűs Henrik.

Ismert közben, hogy a csapatok ma – nemzetközi mérkőzéseket – mindenfelé játszanak, csak nem a saját pályájukon, szurkolóik előtt,

eltűnt tehát a hazai pálya előnye,

ráadásul a "hazai" csapatot bunkerfocira kényszeríti az, hogy nem szabad gólt kapnia, mert arra kettővel kell felelnie. Erre reagálva az adatelemző azt mondta, amikor a hatvanas években kitalálták ezt a szabályt, még alig láthatták és elemezhették egymást a csapatok, sokkal kisebb volt egymás feltérképezésének a lehetősége, nem tudták a felek, mire számítsanak a másiktól, "az idegenbeli győzelmek aránya 17 százalék volt a nemzetközi futballban", ami 38 százalékra emelkedett a modern fociban, a Covid-helyzetben pedig már valóban nem volt hazai pálya – és akkor még szó sem esett az Inter és a Milan párharcáról, ahol mindkét milánói csapatnak ugyanaz a stadionja, és egy 0-0, 1-1-es párharcot az döntött el, hogy melyik mérkőzést kinek sorsolták hazai pályára.

Önmagában nem feltétlenül jó, ha állandóan változnak a szabályok

– mondta Hegedűs Henrik az öttusa és az F1 folyamatosan változó környezetét említve, de az baj, ha egy sportág "túl óvatossá" válik azért, mert valamilyen szabályt meghagynak hagyománytiszteletből.

"Az sem egyértelmű, hogy a VAR rendszer jót tett-e a futballnak, biztos, hogy nagyon meg fogják gondolni ezt a változtatást is. Az IFAB szabályalkotó együtt fog dolgozni a FIFA-val és az UEFA-val, valamint az európai klubcsapatokkal is. Ez az év már lezajlik így, ahogy van, aztán hogy az idegenben lőtt gól szabálya kikopik-e, kiváltják-e valami mással, vagy eltörlik, teljesen bizonytalan" – mondta Hegedűs Henrik, aki szerint "egyszerűen eltörölhetik" majd, de már volt olyan ötlet is, hogy döntetlen eredménynél 2-3 percenként menjen le egy-egy játékos, és így biztos, hogy előbb-utóbb gól fog születni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Engedélyt kaphat a BIF, azaz a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. egy XII. kerületi lakóingatlan felépítésére, miután a kerületi képviselőtestület október közepén egyhangúlag elfogadta a helyi építési szabályzat módosítását - írta meg a Magyar Narancs. Ez a módosítás többek között a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő, Városmajor utcai ingatlanon teszi majd lehetővé az eddigi szabályozáshoz képest jóval több lakás építését. Cserébe a BIF beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×