Tizennégy olyan hegy van a Földön, ami magasabb 8000 méternél: a Csomolungma, a K2, a Kancsendzönga, a Lhoce, a Makalu, a Cso-Oju, a Dhaulagiri, a Manaszlu, a Nanga Parbat, az Annapurna, a Gasherbrum I, a Broad Peak, a Gasherbrum II és a Sisapangma. Mindegyik Ázsiában található, tíz a Himalájában, négy a Karakorumban.

A 8091 méter magas Annapurna volt az első, amelynek csúcsára feljutott az ember, a francia Maurice Herzog és Louis Lachenal járt ott először 1950-ben. A legmagasabb nyolcezres a 8848 méter magas Csomolungma, amelyre Edmund Hillary és Tendzing Norgaj jutott fel 1953-ban. A legveszélyesebb nyolcezresnek a második legmagasabb helyet, a K2-t tartják, ez 8611 méteres, és először 1954-ben mászta meg az olasz Achille Compagnoni és Lino Lacedelli. Az első ember, aki mind a 14-et meghósította, az osztrák Reinhold Messner volt 1986-ban. A magyarok közül Erőss Zsolt a rekorder, ő 10 nyolcezrest mászott meg.

Az első magyar nő, aki 8000 méter fölé jutott, Nedeczky Júlia pszichológus volt, aki 2003-ban a Gasherbrum II-n járt. Hat éve, Erőss Zsolt halála után az InfoRádió Aréna című műsorában ezekkel a szavakkal érzékeltette, hogy mekkora kihívás ennyire magasban mászni, ahol a levegő oxigéntartalma a szokásosnak csupán egyharmada.

"Ez egy olyan fizikai állapot, mintha nagyon nagy beteg lennék.

Az ember végtelenül gyenge testileg, és bámulatos, amikor azt érzi, hogy mégsem gyenge, van ereje menni."

Ezeket a hegyeket egy úgynevezett táborlánc kiépítésével, egy hosszú és megerőltető akklimatizáció után lehet megmászni.

"Az ember szép fokozatosan, apránként kiépíti az 1-es, 2-es, 3-as, majd 4-es tábort. Közben akklimatizálódik. Ez egy nagyon hosszas, kényelmetlen és keserves folyamat. Felmenni az 1-es táborba, jön a kérdés, hogy hagyunk fenn sátrat vagy nem. A lényeg az, hogy

megmutatjuk a szervezetünknek, hogy magasra fogunk menni, és ezzel elindítjuk egy olyan úton, hogy kezdje el termelni nekünk a vörösvértesteket, kezdjen hozzászokni ahhoz az oxigénszegény környezethez.

Ha már készen van az összes tábor, akkor visszamegyünk az alaptáborba egy nagyot pihenni. Fontos, hogy ez alacsonyan van, itt fel tud töltekezni a szervezet. És akkor hallgatjuk az időjárás-jelentést, besaccoljuk, hogy hány nap múlva lesz jó idő. Ha ezt látjuk és már jól vagyunk, akkor kiszámítjuk azt, hogy mikor kell indulni ahhoz, hogy jó idő legyen fent, és akkor elindulunk" - tette hozzá Nedeczky Júlia.

A hegymászók tiszta mászásnak azt tartják, amikor a mászó oxigénpalack és teherhordók nélkül megy. Így jutott fel a minap a K2 csúcsára Suhajda Szilárd - első magyarként. Társa, Klein Dávid gyomorgörcsökkel visszafordult.

A tiszta mászás jelentőségéről Nedeczky Júlia ezt mondta: "Amikor az ember egy hegyet megmászik, akkor a saját kis lépéseivel mássza meg, a saját kicsiségével. Akkor mégiscsak az derül ki, hogy ki itt a nagy,

tehát én, kicsi ember itt állok ennek a hatalmas csúcsnak a tetején, és én tettem ezt meg, tiszta eszközökkel, oxigén használata és teherhordók alkalmazása nélkül. Itt megtörténik valamiféle eggyé válás; legtisztábban úgy tudunk eggyé válni a természettel, ha mi magunk vagyunk ott, nem viszünk magunkkal gépeket, segédeszközöket."

Már csak két hegycsúcs van, amin tehát nem járt még magyar tiszta eszközökkel: a Sisapangma és a Csomolungma.