Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy egyre több európai országban honosítanak afrikai atlétákat, nem tudunk tenni ellene semmit - mondta az InfoRádiónak a magyar szövetség szakmai igazgatója. Dornbach Ildikó szerint már régóta kell szembesülni ezzel a folyamattal, amelyben a pénz is nagy szerepet játszik

A Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatója szerint szándékosan, a sikerek érdekében adnak állampolgárságot afrikai atlétáknak több országban, így a törököknél is. A színes nemzetiségű országokban, így a franciáknál és a briteknél már nem lehet csodálkozni a honosításokon - tette hozzá.

A nemzetközi atlétikai szövetség próbálja fékezni a folyamatot: a honosítás után négy évig nem vehetnek részt nemzetközi versenyen az atléták - közölte Dornbach Ildikó.

A szakmai igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a honosítás zsákbamacska is lehet, hiszen például a kenyaiaknál sem mindenki kiváló futó.

Magyarországon az atlétikában egyelőre nem követik ezt a gyakorlatot. Békéscsabán néhány etióp sportoló edz, de Dornbach Ildikó szerint nem ők fogják megoldani a magyar atlétika gondjait.

Szinte világverseny

A honosított atléták többsége menekültként érkezett fogadott hazájába, s tehetsége révén lett válogatott. Ebbe a sorba tartozik például a Barcelonában 5000 és 10.000 méteren diadalmaskodó brit Mo Farah, aki Szomáliában látta meg a napvilágot.

Mások - például a norvég színekben futó, gambiai születésű Jaysuma Saidy Ndure - családegyesítés révén kerültek új hazájukba. Bevált útja a honosításnak az (érdek)házasság. A barbadosi vágtázó, Ryan Moseley Salzburgba nősült, és bécsi miniszteri utasítás alapján egy éven belül megkapta az osztrák állampolgárságot. Az osztrák riporterek angolul készítettek vele interjút, mivel német tudása három évi ausztriai tartózkodás után is meglehetősen gyatra.

Feltűnően sok etióp születésű atléta versengett Barcelonában más államok színeiben. A férfiak 10.000 méteres versenyében három etióp állt rajthoz spanyol (Bezabek), török (Girmalegesse), illetve azerbajdzsáni (Ibrahimov) mezben, s a nők 3000 méteres akadályversenyében is akadt török, illetve üzbég színekben futó etióp, illetve kenyai atléta.

Jan Fitschen, a 10.000 méteres síkfutás göteborgi Európa-bajnoka csak 12. lett Barcelonában. A kudarcot részben az afrikai gyökerű konkurenciában látja. Szerinte egyes európai szövetségek célirányosan honosítanak külföldi, főleg afrikai futókat. Ez pedig lassan, de biztosan eltorzítja a versengés feltételeit az öreg kontinensen. A német hosszútávfutó szerint az európai atlétika sokszínűségét nem szabadna tönkretenni néhány "bevásárolt" éremszerzővel, akik számára Európa nem jelent többet az afrikaihoz képest magasabb életszínvonalnál.