"Amit a G14 akar, az apartheid. Oligarchiát szeretnének, félnek a versenytől, mi viszont a demokrácia hívei vagyunk" - mondta a végrehajtó bizottság budapesti ülése után William Gaillard kommunikációs igazgató.

A sportvezető szerint a G14 nem a futball fejlődésén fáradozik, csupán a saját érdekeit tartja szem előtt.

"Egyértelműen elutasítom ezt a fajta filozófiát, és csalódott vagyok, hogy ez egyáltalán felmerült. Inkább azon vagyunk, hogy minél több futballpálya épüljön, és az utánpótlásnak lehetősége legyen játszani, nem pedig azon, hogy az amúgy is gazdag klubok még több pénzhez jussanak" - jegyezte meg Michel Platini, a franciák volt klasszisa, az UEFA-vb tagja, akit Lennart Johansson elnök egyik lehetséges utódaként tartanak számon.

Az UEFA a G14-javaslattól függetlenül egyébként gondolkodik a BL-rendszer módosításán, a tervek szerint 2009-től egy további kieséses fordulót is a programba iktat vagy megemeli a csoportszakasz résztvevőinek számát. Az esetleges reformról még idén dönthetnek.

Egyre élesedik az ellentét a G14 és a nemzetközi szervezetek között. Belgium ismét a futballvilág középpontjába kerülhet egy újabb Bosman-szabállyal, ugyanis a nemzetközi szövetségnek (FIFA) nem sikerült peren kívül megegyeznie a Charleroi-val, így a klub és a FIFA vitáját a bíróság dönti majd el. Ennek nyomán az élklubokat tömörítő szervezet 860 millió eurót követel tíz évre visszamenőleg a FIFA-tól.

A belga klub anyagi kártérítésért pereli a FIFA-t, mert marokkói válogatott játékosa, Abdelmadzsid Oulmers 2004 novemberében súlyosan megsérült a Burkina Faso elleni barátságos meccsen, és nyolc hónapig nem játszhatott.

Az eset túlmutat a Charleroi által követelt 615 ezer eurón, ugyanis a G14 az egyesület mellé állt, és mindenben támogatja azt. A per precedens értékű lehet, akárcsak a szintén Belgiumban kirobbant Bosman-ügy volt.

(A Bosman-ítéletben az Európai Unió bírósága egyebek mellett kimondta, hogy a szerződés lejárta után a játékosok szabadon igazolhatók, illetve az uniós labdarúgók számát nem lehet korlátozni a csapatoknál.)

Az élklubok elsősorban azt szeretnék elérni, hogy ha egy futballistájuk megsérül a válogatottban, akkor kártérítést kapjanak. Ennek hátterében az áll, hogy az egyesületek hatalmas összegeket fordítanak a futballisták fizetésére, ezért nehezen emésztik meg, ha egyik legjobbjuk akárcsak hetekre harcképtelenné válik a nemzeti csapatban összeszedett sérülés miatt. Ráadásul a játékos fizetése mellett a kezelés költségeit is állniuk kell.

A bíróság várhatóan 90 napon belül hoz határozatot a Charleroi ügyében és az ítélet sorsdöntő lehet. Jean-Louis Dupont, a G14 ügyvédje azt is sérelmezi, hogy a FIFA tetemes bevételhez jut a világbajnokságból és ezt nem osztja meg a klubokkal.

"A FIFA várhatóan 2,5 milliárd eurós bevételre tesz szert, ebből egy fillért sem látnak a csapatok, pedig ők adják a játékosokat a válogatottakba. Méltányos lenne, ha az összeg 10 százalékát a klubok kapnák" - véli Dupont.