eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Érdeklődők a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyertes fotóit bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján a Műcsarnok előtt 2021. július 15-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Magyar Sajtófotó Pályázat: itt vannak a fődíjas fényképek

Balogh Zoltán, az MTI/MTVA fotóriportere nyerte el A Covid-19 éve Magyarországon című munkájáért a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton a MÚOSZ Nagydíját, míg az André Kertész-nagydíjat Kovács Bea kapta Pillangólány című sorozatáért.

A két nagydíjast a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítás díjátadóval egybekötött csütörtöki megnyitóján jelentették be. Az eseményen vehette át elismeréseit a Magyar Sajtófotó Pályázat többi díjazottja is, akinek nevét még áprilisban hozták nyilvánosságra.

Balogh Zoltán MÚOSZ Nagydíjjal jutalmazott sorozata, amely korábban már a Képriport kategória első díját is elnyerte, kilenc fotón ad bepillantást a koronavírus-járvány alatti, megváltozott életbe. Kovács Bea szabadfoglalkozású fotós Pillangólány című sorozata, amely a legjobb emberközpontú dokumentarista pályázati anyagért járó André Kertész-nagydíjat érdemelte ki, Mirandának, egy epidermolysis bullosa nevű ritka génbetegséggel született 12 éves lánynak és családjának a mindennapjait mutatja be. A sorozat elnyerte a Mindennapi élet (sorozat) kategória második díját is.

Az idei pályázat legjobb munkáit, köztük a két nagydíjas sorozat képeit rendhagyó módon szabadtéri kiállításon láthatja a közönség. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Capa Központ által rendezett tárlat augusztus 15-ig látható a Műcsarnok mellett, az Olof Palme sétány elején, majd Debrecenben, Gödöllőn és Békéscsabán is bemutatkozik.

A megnyitón Benkő Imre vehette át a Capa Központ által, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya partnerségével alapított Fotóriporteri Életműdíjat. Az elismerést Kőrösi Orsolya, a Capa Központ igazgatója adta át, hangsúlyozva, hogy a kuratórium Benkő Imre életművét a hazai kortárs fotográfia egyik legfontosabb dokumentarista életművének tartja, az általa készített fotográfiák a magyar fotóművészet csúcsán helyezkednek el.

Bánkuti András, a MÚOSZ Fotoriporterek Szakosztályának elnöke megköszönte a kollégáknak, hogy egy ilyen nehéz év után is ennyi jó anyagot csináltak. Mint hozzátette, ezeknek a képeknek egy része biztos, hogy a történelemkönyvekbe is be fog kerülni. Beszámolt arról is, hogy már készülnek a 40. Magyar Sajtófotó Kiállításra, a tervek szerint a jubileum alkalmából a hagyományos tárlat mellett külön kiállításon mutatják be 39 év legjobb fotóit, emellett szeretnék online elérhetővé tenni az összes fotográfiát. Elmondta, hogy a hagyományok szerint idén is megjelent Az év fotói című album, amely a díjnyertes képeken kívül bő válogatást tartalmaz a pályázatra beküldött művekből.

A 39. Magyar Sajtófotó Pályázatra 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A nemzetközi zsűri tagja volt:

  • Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök)
  • Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa
  • Stephane Arnaud, az AFP fotófőszerkesztője
  • Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója
  • Szigeti Tamás fotóriporter, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora

A pályázat valamennyi képe megtalálható itt.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×