A Lovarda újra a budai Vár ékessége, ahogy az volt a századelőn is. 1899-ben a Vasárnapi Újság is beszámolt az építkezésről, megállapítva: „Ez az épület nagyságánál, valamint szépségénél fogva az összes európai udvarok lovardáit felülmúlja. Körülbelül 30 méter magasságú és barokk stílű épület ez, hatalmasan ívezett, impozáns vasszerkezetű tetővel” – idézik föl a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.
A fa díszmennyezet Neuschloss Károly és Fia, a csodás üvegablakok pedig Róth Miksa üzemében készültek. Az épület elé egy pazar szobor is került, ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós szobra, amelyről később a Lovarda helyszínéül szolgáló Csikós udvar is a nevét kapta.
Ferenc Józseftől Horthy Miklósig
A szobor, melyet a párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntettek ki, mindenkit lenyűgözött, még I. Ferenc Józsefet is. Az uralkodó még a Lovarda átadása előtt két évvel, az Iparművészeti Múzeumnál tekintette meg az alkotást – jegyzik meg.
A lapok is beszámoltak a király látogatásáról: „Őfelsége a szokott pontossággal érkezett az Iparművészeti Múzeumhoz. A király legelőször az épület előtt álló Csikós szobrot tekintette meg. A szobrot ifj. Vastagh György mintázta és a királynak rendkívül megtetszett.”
Ferenc József azért szorgalmazta egy új Lovarda építését a budai Várban, mert a régi már szűkösnek bizonyult. Az új Lovardában ráadásul páholyok, szalon és büfé is készült, úgy tervezték, hogy nagyobb lovasjátékoknak is otthont adhasson. A 360 ezer koronába kerülő épületet Ferenc József is kedvelte, bár ekkor már kevesebbet ült lovon.
Ferenc József halála után, az új király, IV. Károly koronázásakor a Lovarda is szerepet kapott. Annyiban mindenképpen, hogy itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király.
1920-ban, amikor Horthy Miklós lett a kormányzó, a Lovarda ismét bekerült az újságokba. Mint ahogy a lapok megírták, Horthy minden nap fél hétkor kelt és héttől nyolcig az udvari Lovardában lovagolt, majd reggelihez ült és átolvasta a magyar lapokat. A dolgozószobájába aztán pontban tíz órakor lépett be.
A II. világháború alatt, 1942-ben is rendszeresen lovagolt a Lovardában, ahol várt rá Maestoso. Ez volt az a ló, amellyel a bécsi döntések után a visszacsatolt területekre belovagolt, így Komáromba, Szatmárnémetibe, Kassára és Nagyváradra is Maestoso nyergében ment.
Visszatérve a Lovarda történetéhez: a II. világháború alatt a budai Várba visszahúzódó németeket minden eszközzel támadta a Vörös Hadsereg. A Lovarda is súlyosan megsérült, a tetőszerkezet beomlott, és bár megmenthető lett volna,
a kommunista rendszer a Lovarda épületét a földdel tette egyenlővé.
A gyönyörű épületet nemrég a Nemzeti Hauszmann Program részeként újra felépítették a megmaradt tervezési dokumentumok és archív fotók alapján. A Lovarda előtt álló Lovát fékező csikós szobra túlélte a háborút, majd 1982-ben a mai Hunyadi udvaron állították fel. 2019 augusztusában újabb restaurálás után helyezték vissza eredeti helyére, a Csikós udvarba. Az újjászületett Lovarda átadását követően várhatóan a főváros népszerű rendezvényhelyszíne lesz, amely 2021 második felében környezetének rendezése és akadálymentesítése után nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Aki pedig már átadása előtt is szeretné felfedezni, megteheti a Budai Várséták Hauszmann paripái című vezetése keretében.
118 évvel az eredeti átadás után újra ott pompázik a Budavári Palota mellett a lenyűgöző Lovarda.
