Az év első filmes híre egy magyar fesztiválsiker: január 18-án nyílt meg az egyik legjelentősebb független filmes fesztivál, a Sundance, amelyet Robert Redford alapított több mint 30 évvel ezelőtt. Először válogattak be magyar filmet a versenyprogramba, Tuza-Ritter Bernadett első egész estés dokumentumfilmjét, az Egy nő fogságban című alkotás. A film a modern kori rabszolgaság témáját dolgozza fel, egy budapesti nő, Maris példáján keresztül. A filmet november 22-én mutatták be a magyar mozik.

Január 25-én került a mozikba Szász János új filmje: A hentes a kurva és a félszemű. A '20-as évek hírhedt Kudelka-gyilkosságát feldolgozó film Gryllus Dorka, Nagy Zsolt és Hegedűs D. Géza főszereplésével készült.

Február 16-án került a mozikba a Valami Amerika című magyar vígjáték harmadik része, amelyre csaknem 350 ezren váltottak jegyet.

Egy héttel később mutatták be a Berlinalén Bogdán Árpád Genezis című filmjét, amelynek magyar premierje áprilisban volt a Titanic Filmfesztiválon. A történet kiindulópontja a romák elleni, 2008-2009-es magyarországi támadássorozat. Csordás Milánt, a szüleit elvesztő kisfiút alakító gyerekszereplőt ünnepelte a Berlinálé közönsége.

Még egyetlen egy magyar játékfilm sem készült a gulág és gupvi táborok világáról, annak a mintegy 800 ezer magyarnak a sorsáról, akik ezeken a helyeken raboskodtak. A Gulág Emlékbizottság pályázatát Szász Attila "Örök tél" című filmterve nyerte meg. Az alkotás igaz történet alapján egy női rab túlélését követi nyomon. A filmet február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján mutatta be a közmédia.

Március végén mutatták be Lengyel Balázs első filmjét. A Lajkó - Cigány az űrben című alkotás egy fekete humorral átszőtt komédia, amely szerint az '50-es években elsőként egy magyar fiú jutott fel az űrbe a szovjet űrprogramnak köszönhetően. Lajkót Keresztes Tamás játssza, a filmben számos ismert magyar színész, köztük Gyabronka József, Pálffy Tibor, Szirtes Ági és Papadimitru Athina is szerepel.

Április 22-én a Föld Napja alkalmából került a magyar mozikba a "Vad Balaton" című magyar természetfilm, amely a tó élővilágát és a környező geológiai képződményeket mutatja be. A széles vásznú mozi az első nagy felbontású, 4K technológiával készült magyar természetfilm, elsősorban Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr munkája.

Májusban a cannes-i filmfesztiválon mutatták be, a magyar nézők pedig november 8-án ismerhették meg

az év egyik legsikeresebb magyar filmjét, az Egy nap című alkotást.

Szilágyi Zsófia filmje nyerte el a kritikusok különdíját a cannes-i filmfesztivál első- és második filmes alkotásai között. A film egy kisgyermekes anya percre beosztott mindennapjairól, annak örömeiről és - ahogy a rendező fogalmazott - sárszerű rutinjáról mesél.

Július elején a Karlovy Vary Filmfesztiválon az East of the West szekció zsűridíját nyerte el Csuja László Virágvölgy című filmje. A magyar mozikba augusztus 29-én került az alkotás.

Szeptember 11-én derült ki, hogy Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjét, a Napszállta című alkotást nevezi Magyarország a legjobb idegen nyelvű Oscar-díjra. Az alkotás a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában a kritikusok díját nyerte el, az Oscar-díjra jelöltek szűkített listájára azonban végül nem került fel.

A rövidfilmes versenyben szállt volna ringbe, de szintén lemaradt a szűkített listáról a diák Oscar-díjat nyert magyar alkotás, Kovács István Ostrom című filmje. A rövidfilm története 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik, és női szemszögből mesél az ostrom egy apró mozzanatán keresztül a háború borzalmáról.

Október 11-én került a mozikba a Kafiáról, egy szomáliai kamasz lányról szóló Könnyű leckék című dokumentumfilm. Kafiát az anyja a gyermekházasság elől szöktette meg, és indított útra Európa felé. A film Kafia magyarországi beilleszkedéséről és identitáskereséséről szól.

Október 18-án vetítették először a mozik Nagypál Orsolya első nagyjátékfilmjét, a Nyitva című alkotást. A humorral átszőtt film a párkapcsolati nehézségek, a monogámia kérdéskörét boncolgatja Radnay Csilla és Kovács Lehel a főszereplésével.

November 15-én került a mozikba az év nagy filmsikere, a Ruben Brandt, a gyűjtő, de már egy hónappal korábban kiderült, hogy Milorad Krstić akció-thrillere szerepel a legjobb egész estés animációs filmek Oscar-díjára nevezett 25 alkotása között.

November elsején a Liza, a rókatündér rendezőjének új filmjét, az X a rendszerből törölve című akcióthrillert tűzték műsorukra a mozik. A Balsai Móni, Schmied Zoltán és Kulka János főszereplésével készült filmet Ujj Mészáros Károly rendezte.

Szintén november elsején került a mozikba a Nagyi projekt című angol-német-magyar dokumentumfilm. Egy kémnő, egy náci szimpatizáns családból származó táncosnő és egy magyar holokauszttúlélő nagymama története, akik fiú unokáik segítségével mutatják be az életüket.

Stanislaw Lem regénye ihlette, de az eredeti mű gondolatvilágát egy napjainkban játszódó, családi krimi keretei közé foglalja Pálfi György új filmje, Az Úr hangja, amelyet december 20-ika óta vetítenek a mozik. A Polgár Csaba főszereplésével készült film főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter, egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, és Amerikában utazik, hogy megkeresse őt.

A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című kultfilm rendezője, Reisz Gábor új filmje, a Rossz versek december 27-én kerül a mozikba. Ezúttal is egy így jöttem filmet készített a rendező, aki a főhőst is megformálja a vásznon. A felnőtté válás buktatóiról, a gyermekkor meghatározó szerepéről készült mozi három díjat is nyert a 36. Torinói Filmfesztiválon. A rendező játssza a főszerepet, de látható a filmben Kováts Zsolt, Takács Katalin, Monori Lili és Hajdu Szabolcs is.