A szakember az Oroszország és Ukrajna közti konfliktusra is utalva emlékeztetett: a XX. században a sértett nemzeti önérzet revánsszellemet szült, és még mindig "félnünk kell a XX. századi forgatókönyvektől".

Oroszország sok mindenért joggal érzi magát sértve, például megígérték neki, hogy az egykori szovjet szatellit államok és kiváltképp a volt tagállamok nem lesznek NATO-tagok, és mégsem így történt. Most viszont már nem lehet fékezni a további annektálást szorgalmazó oroszokat. Putyin Ukrajna-politikáját az oroszok 90 százaléka támogatja - mondta Gereben Ágnes. Jelezte: retorziótól tarthatnak azok, akik Oroszországban nem támogatják ezt a politikát, sorra bocsátják el állásukból azokat, akik nem elég nacionalisták.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a németek és az oroszok összefogásából a történelemben eddig még mindig nagy tragédia lett.

Csaba László közgazdász, akadémikus, a kötet szakmai lektora a könyvbemutatón arról beszélt: a negyedszázaddal ezelőtti remények nem váltak valóra, Oroszország nem lett normális piacgazdaság, demokrácia. Gereben Ágnes könyvéből kirajzolódik, hogy a korábban "vérrel-vassal létrehozott hatalmi struktúra nem tűnt el" - fűzte hozzá.

A szakember Ukrajna kapcsán kifejtette: továbbra is élő az a felfogás, amely szerint Oroszországnak a "közel külföld" kapcsán - a Baltikumot kivéve - előjogai vannak, és ezt a Nyugat is tudomásul veszi. A jelenlegi ukrajnai események megmutatják, mire vezet a Nyugat stratégia nélküli Oroszország-politikája, amely hallgatólagosan elfogadja a befolyási övezeteket.

A merre tovább Oroszország kérdés kapcsán Csaba László arra a közkeletű felvetésre, hogy Putyinnak nincs alternatívája, annyit mondott: ezt akkor szokták mondani, amikor egy berendezkedésnek már nem sok van hátra. Ugyanakkor Csaba László leszögezte azt is: Magyarország számára nincs más út, mint az EU és a NATO. Nem azért, mert az minden világok legjobbika, hanem mert "nem tud olyan rossz lenni bent, mint kint". Akik nem hiszik, olvassanak bele a Posztszovjet forgatókönyvek című kötetbe - jegyezte meg Csaba László, aki szerint ez különösen a döntéshozók számára ajánlott, akiket "talán elgondolkodtatna".

A csütörtökön kezdődő Könyvfesztivál keretében megjelenő Posztszovjet forgatókönyvek - utódállamok az ezredforduló után című kötet hét fejezetben dolgozza fel a 2011-2012-es oroszországi választások következményeit, a privatizáció hullámait, a régi és új hálózati oligarchák nemzedékét, az energetikai kérdéseket, az EU és a Gazprom "háborúját", továbbá Ukrajna, a balti és más stratégiai jelentőségű utódállamok, köztük Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán helyzetét.

A Helikon Kiadó gondozásában megjelent csaknem 300 oldalas kiadványt névmutató és fényképmelléklet gazdagítja.