Horváth Levente 17 éves korában amerikai alapítványi ösztöndíjjal ment ki Kínába, Nankingban élt kínai családoknál, ottani gimnáziumokban tanult, ekkor vetette papírra élményeit. Az ebből készült könyv A magyar sárkány címmel jelent meg.

A szerző az InfoRádióban azt mondta: egyedül kellett minden problémával megbirkóznia, kezdetben a nyelvet is nagyon nehéznek találta. Később megszerette a kínait, az ottani barátaival pedig azóta is tartja a kapcsolatot.

Egy év után már szívesen maradtam volna tovább is, akkor eldöntöttem, hogy visszamegyek - emlékezett vissza a búcsúzásra Horváth Levente.

A fiatalember Budapestre visszatérve leérettségizett és letette a kínai nyelvvizsgát. Ezután megpályázta és elnyerte a kínai állami ösztöndíjat, így kijuthatott az egyik legrangosabb sanghaji egyetemre, jelenleg is ott tanul; megélhetését segíti, hogy esténként egy étteremben dolgozik.

A kelet-kínai metropoliszról azt mondta: a helyi léptékkel kisvárosnak számító 6 milliós Nanking után a 15 milliós Sanghaj hatalmas, nagyon pörgős város, amelyen belül hatalmas távolságokat kell megtenni.

Meghatározó élmény (Részlet a könyvből)

"Vasárnap nagy csalódás ért. Hazudtak nekem! Átvertek! Megaláztak! Tönkretették az életem! A családi ebédnél megkínáltak hússal, azt mondták, marhahús, de már a kinézete gyanús volt, hát még az íze! Nem volt rossz, de akkor is! Mondom nekik, hogy ez nem marhahús, erre ők, hogy szamárhús. Biztos? Miért nem egyből szamarat mondtak? Végül bevallották, hogy mit ettem: Kutyahúst! Nagy szemétség volt, mert ez elvi kérdés: Nem eszem kutyahúst! Akkor miért adtak belőle? A család azt mondta, már úgyis halott volt a kutya, meg amúgy is ajándékba kapták, azért nem mondták meg előre, mert akkor nem ettem volna meg a kutyahúst. Igen, csakhogy így hazudtak, csúnyán becsaptak. Még hogy kegyes hazugság volt! Hogy fogok ezek után a kutyám szemébe nézni?"Díszvendég

A 15. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Kína. A fesztivál alkalmából megjelent kötetek közt önéletrajzi ihletettségű művek, novelláskötet, és egy Nobel-díjas szerző alkotása is megtalálható.

A több ezer éves kultúrával rendelkező Kína napjainkban a világ könyvkiadásának is egyik legmeghatározóbb állama, az egy évben megjelenő mintegy 1,2 millió új könyvnek közel 20 százalékát az ázsiai országban nyomtatják.

A díszvendég Kínát több kiadó is a fesztiválra időzített kötetekkel kívánja közelebb kívánja hozni a magyar olvasókhoz. Huszadik századi kínai novellák címmel több mint negyven kortárs kínai szerzőt mutat be a Noran Kiadó Modern Dekameron sorozatának legújabb kötete. A kínai eredetiből fordított novellák átfogó képet adnak a teljes 20. századi kínai kisprózáról, amely hol ironikus, hol drámai hangvételben, de mindig markáns realizmussal mutatja be az ázsiai ország hétköznapjait.

Szintén a Noran gondozásában jelent meg a 2000-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Gao Xingjiang: Lélek-hegy című regénye. Az írónál 1986-ban tévesen tüdőrákot diagnosztizáltak, ami egy 10 hónapig tartó tizenötezer kilométeres utazásra indította a Jangce folyó mentén. Ebből a valóságos és spirituális utazásból táplálkozik az erősen önéletrajzi, kötet, amely több irodalmi műfajt és narrációs technikát elegyít. A szerző 1987 óta Franciaországban él, munkái Kínában sok évnyi tiltás után megtűrt művekké váltak.

Sikertörténet

Ugyancsak önéletrajzi ihletésű Jiang Rong: Farkastotem című regénye, melyet a Magvető Könyvkiadó jelentet meg. A kulturális forradalom idején a pekingi gimnazistát, Csen Csent több társával a belső-mongóliai pusztaságba száműzik. A sztyeppei népek tudása, és harmonikus együttélése a természettel lenyűgözi a fiút, ahogy az ebben a világban különleges szerepet betöltő puszta ragadozói, a farkasok is.

A 2004-ben megjelent könyv hallatlan népszerűségnek örvend. Kínában máig minden idők második legolvasottabb könyve, húsz nyelvre fordították le, filmes adaptációját pedig az olimpiára tervezik elkészíteni.

Kína díszvendégségéhez a megjelent könyveken túl két fotókiállítás is kapcsolódik: a Millenáris Teátrumban a pekingi Olimpia előkészületeiről láthatók fényképek, a Jövő Háza előterében pedig a Mai Manó Ház ismert magyar fotósok Kínáról szóló tárlatát mutatja be.