A német kulturális miniszter vezetésével politikusok, múzeumigazgatók és művészeti szakértők vitatják meg az elrabolt műkincsek visszaszármaztatásának igencsak kényes kérdését, miközben a kárvallottak, illetve leszármazottaik egyre hangosabban sürgetik a törvénytelenül kisajátított műkincsek visszaadását.
A német tárcavezető egyszerű tapasztalatcserének nevezte a hétfőn kezdődött megbeszéléseket. Bernt Neumann alighanem így akarta ellensúlyozni azokat a jelentéseket, amelyek egyenesen válságcsúcsot emlegetnek.
Ugyanis nemcsak német, hanem külföldi múzeumokat is komolyan fenyeget az a veszély, hogy a kiállított tárgyak egy részét vissza kell szolgáltatniuk egykori tulajdonosaiknak, akiktől a náci uralom idején kobozták el azokat.
A kérdést az teszi különösen aktuálissá, hogy Ernst Ludwig Kirchner expresszionista festő 1913-ban készült Berlini utcakép című művéről nemrég kellett lemondania a német főváros egyik múzeumának, miután Berlin a festményt visszaadta az egykori zsidó tulajdonos leszármazottjának.
Szakértők szerint a Kirchner-kép csupán egyike annak a közel félszáz alkotásnak, amelyek a náci Németországban elkobzott képek közül még múzeumok falain lógnak.
Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is
