Infostart.hu
eur:
356.62
usd:
306.29
bux:
131129.05
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Nem akárki mondja, hogy Donald Trump tényleg meg akarja venni Grönlandot

"Ez nem tréfa" - húzta alá Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

Donald Trump amerikai elnök azon szándéka, hogy megvegye Grönlandot "nem tréfa" - jelentette ki csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hozzátéve: Dánia autonóm területének megszerzése amerikai nemzeti érdek, amit meg kell oldani.

Donald Trump január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek.

Marco Rubio a Sirius XM médiavállalat The Megyn Kelly Show című műsorában úgy fogalmazott, hogy a republikánus amerikai elnök meg akarja vásárolni a szigetet, és azért nem zárt ki egy korábbi nyilatkozatában katonai kényszert, hogy legyen ütőkártyája a tárgyalóasztalnál.

"Ez nem tréfa" - húzta alá Rubio.

"Itt nem földterület puszta megszerzéséről van szó. Ez nemzeti érdekünkben áll és ezt meg kell oldanunk" - világított rá.

Marco Rubio az interjú során felhívta a figyelmet arra, hogy az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú lesz a hajózási útvonalak szempontjából. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie ezeket megvédeni, és figyelmeztetett, hogy Washington riválisa, Kína szintén erősítheti ottani jelenlétét.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy négy éven belül Grönland az Egyesült Államok tulajdonában lesz-e, Marco Rubio azzal felelt, hogy "nyilvánvalóan ez elsődleges fontossággal bír az elnök számára és ezt világossá tette (...) Nem vagyunk még abban a helyzetben, hogy megvitassuk, pontosan hogyan fogunk taktikai értelemben eljárni". "Úgy gondolom, amiben biztosak lehetnek, hogy mostantól számítva négy éven belül érdekeink az Északi-sarkvidéken nagyobb biztonságban lesznek" - fogalmazott a tárcavezető.

Múte Egede grönlandi miniszterelnök korábban többször szót emelt a térség függetlensége mellett, hangsúlyozva, hogy a sziget nem eladó, és a helyi lakosságon múlik, miként dönt saját sorsáról.

Címlapról ajánljuk
Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között
Irán

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.

Magyar Péter benyújtotta – Így módosulna az Alaptörvény

Egyéni képviselőként nyújtotta be egymondatos Alaptörvényt módosító indítványát Magyar Péter, a módosító javaslat a keresztény kultúrával kapcsolatos.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×