Több mint három hét telt el a szeptember 29-i ausztriai parlamenti választások óta. A győztes nagy fölénnyel a Szabadságpárt lett. Az FPÖ letaszította addigi első helyéről a kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP), amely a választásokon jelentős veszteséget szenvedett. A harmadik helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett, míg két kisebb párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja (NEOS) és a Zöld Párt a parlament, azaz a Nemzeti Tanács tagja maradt.
Alexander Van der Bellennek ezt követően kellett döntenie, hogy kinek ad kormányalakítási megbízást, de a helyzetét nehezítette, hogy a győztes Szabadságpárttal, de különösen annak elnökével, a korábbi belügyminiszter Herbert Kickllel egyik párt sem kívánt koalíciót alakítani. Az államfő hiába próbálkozott azzal, hogy a három legerősebb parlamenti párt vezetője együtt keressen megoldást, az álláspontok azonban nem változtak. Herbert Kickl a választás győzteseként ragaszkodott a kormányalakításhoz, Karl Nehammer és az SPÖ-elnök Andreas Babler ugyanakkor ahhoz az álláspontjához, amely szerint a "szélsőjobboldallal" nem kívánnak koalícióra lépni. Karl Nehammer már a választások előtt is hangsúlyozta, hogy pártja a Kickl vezette FPÖ-vel nem hajlandó kormányzati szövetséget alkotni, Herbert Kickl ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy pártja számára koalíciós partnerként csakis a konzervatív Néppárt jöhetne szóba.
Ilyen előzmények után született meg Van der Bellen döntése a hivatalban lévő kancellár újbóli kormányalakítási megbízásáról. Az elnök ezt elsősorban a stabilitással, az 50 százalék feletti parlamenti többség szükségességével, valamint az idő rövidségével indokolta. Ezenkívül hangsúlyozta azt is, hogy a kormányzati elképzelések tartalma, valamint a szóba jöhető pártok kompromisszumkészsége, nem utolsó sorban pedig a "jövőorientáltság" is szerepet játszott döntésében.
"A nép mi vagyunk, senki sem lehet egyedül" – idézte az ORF az államfőt, akinek a rendkívüli nyilatkozata a Hofburgban hangzott el. Ausztriának "hatékony, stabil és egységes kormányra szüksége" – indokolt többek között az államfő, aki szerint Kickl tájékoztatta őt arról, hogy nem talált koalíciós partnerre: az ÖVP a pártelnökkel, a többi parlamenti párt pedig magával az FPÖ-vel zárt ki mindenfajta szövetséget emlékeztetett.
Az államfő ugyanakkor arra is utalt, hogy az ÖVP és az SPÖ koalíciójának csak egyfős mandátumtöbbsége lenne a Nemzeti Tanácsban, ezért a stabil többség egy harmadik párt bevonását kívánná meg. A két kisebb párt, a NEOS és a Zöld Párt korábban többször is jelezte, hogy vállalná a harmadik koalíciós partner szerepét.
Az ORF tudósítása szerint a hivatalban lévő kancellár elfogadta a kormányalakítási megbízást, és Alexander Van der Bellen felhívásának eleget téve, az 52 éves politikus utalt arra is, hogy a stabilitás jegyében hárompárti kormánykoalíciót kíván alakítani.
"Keményen fogok dolgozni egy stabil szövetségi kormány létrehozásán, amelyet a parlament széles többsége támogat" – fogalmazott. Nehammer utalt arra is, hogy az ÖVP fő koalíciós partnerének, az SPÖ-nek az elnöke, Andreas Babler nyitott volt a konstruktív megbeszélésekre, amelyek most megkezdődnek.
"A stabilitás, a megbízhatóság és az országunkért való felelősség szellemében fogok cselekedni " – hangsúlyozta Nehammer, aki 2021 decembere óta áll az Osztrák Néppárt, illetve az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló kormánykoalíció élén, amely a választások óta ügyvivőként maradt a helyén.
