Infostart.hu
eur:
361.41
usd:
317.65
bux:
144583.04
2026. július 28. kedd Szabolcs
III. Károly brit király (j) fogadja Keir Starmert, az előző nap tartott nagy-britanniai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet szerzett Munkáspárt vezetőjét a londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában 2024. július 5-én. Starmer lett az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, miután III. Károly király hivatalosan megbízta őt a kormányalakítással.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Yui Mok

III. Károly király kinevezte Nagy-Britannia új miniszterelnökét

Európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes is gratulált Keir Starmernek, aki a brit Munkáspárttal elsöprő győzelmet aratott a brit választásokon.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a Labour választási győzelme után III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.

A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát "még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős".

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell, az ország átalakítása "nem úgy megy, mintha csak egy villanykapcsolót kellene felkapcsolni".

A munkáspárti brit miniszterelnök elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.

"Gratulálok Keir Starmer, a győzelméhez. Örültem az első eszmecserénknek. Folytatni fogjuk Nagy-Britanniával a megkezdett munkát a kétoldalú együttműködés, az európai béke és biztonság, az éghajlat és a mesterséges intelligencia tekintetében" - írta a francia elnök az X közösségi üzenetküldő platformon.

Nagy-Britannia új miniszterelnöke, Keir Starmer egy modernkori Tony Blair - fogalmazott Starmer csütörtöki győzelmét üdvözölve Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A Mediaset televíziónak adott pénteki nyilatkozatában kiemelte, hogy Olaszország folytatja a gyümölcsöző együttműködést Nagy-Britanniával. Tajani a brit választások eredményét

a "mérsékeltek győzelmeként" értékelte. "A polgárok komolyságot akarnak és stabilitást, nem akarnak botrányokat és nem akarnak a pártokon belüli belső vitákat.

Az nyer, aki a legmegnyugtatóbb, a legnyugodtabb. Aki határozott, de nem ijesztgeti a választóit" - indokolta a brit Munkáspárt győzelmét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén gratulált a brit Munkáspárt és Keir Starmer győzelméhez. "Ukrajna és Nagy-Britannia megbízható szövetségesek voltak és azok lesznek a jövőben is, jóban-rosszban. Továbbra is megvédjük és előmozdítjuk közös értékeinket, a szabadságot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet" - írta az X-en.

Zelenszkij egyúttal a leköszönő konzervatív kormányfőnek, Rishi Sunaknak is megköszönte Ukrajna eddigi támogatását, és - mint fogalmazott - "Ukrajna sohasem fogja elfelejteni" a közösen elért eredményeket, köztük a kétoldalú biztonsági együttműködési egyezmény aláírását.

Olaf Scholz (SPD) német kancellár a brit Munkáspárt választási győzelmét üdvözölve Berlinben elmondta, hogy szövetségesének tekinti az új brit miniszterelnököt, Keir Starmert, és örül a szociáldemokrata testvérpárt győzelmének az Egyesült Királyságban. A kancellár felidézte, hogy korábbról személyesen is ismeri Starmert, aki szerinte "nagyon jó, nagyon sikeres miniszterelnök lesz". Hozzátette:

Németország célja a Nagy-Britanniával való kapcsolatok továbbfejlesztése.

Simon Harris, Írország miniszterelnöke szerint a munkáspárti kormány megválasztása Nagy-Britanniában "nagy újrakezdést" jelenthet az angol-ír kapcsolatokban. Mint mondta: komoly várakozással tekint a választásokon "elsöprő győzelmet arató" Keir Starmerrel való együttműködésre.

Görögországban Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök arról beszélt, hogy kormánya kész együtt dolgozni az új baloldali brit kormánnyal "a London és Athén közötti barátság és együttműködés elmélyítése érdekében". Ulf Kristersson, a NATO-hoz a közelmúltban csatlakozott

Svédország miniszterelnöke kiemelte, hogy az országa és a "baráti és szövetséges" Nagy-Britannia közötti "stratégiai partnerség" erősebb, mint valaha.

A norvég kormányfő, Jonas Gahr Store gratulációjában szintén a két ország közötti szoros együttműködés folytatására tette a hangsúlyt a biztonsági és védelmi kérdések mellett az energetikai átmenet és a kereskedelem témáját is megemlítve.

Jichák Hercog izraeli államfő ugyancsak "szívélyes gratulációját" küldte Keir Starmernek, és kijelentette: alig várja, hogy vele és új kormányával együtt dolgozhasson a Hamász által Izraelből elrabolt túszok hazahozatalán, továbbá azon, hogy "egy jobb jövőt építsünk a régió számára".

Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.
Veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás – Nagyon gyorsan lépni kell

Veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás – Nagyon gyorsan lépni kell

A közel-keleti konfliktus a hidrogénalapú termékek globális termelését és kereskedelmét is megzavarta, rámutatva a nem kellően diverzifikált ellátási láncok sebezhetőségeire. Ennek hatására a műtrágyák, vegyi anyagok és finomított termékek globális piacai is jelentős zavarokkal küzdenek, amihez közvetve a szintén a közel-keleti krízis kiváltotta gázpiaci helyzet is hozzájárul. Az alacsony karbonintenzitású hidrogéntermelés tiszta alternatívát kínálhatna nem csak a fosszilis alapú hidrogéntermeléssel szemben, azonban ez még nem áll rendelkezésre olyan léptékben, hogy azonnal enyhíthetné a nyomást. A piac fejlődését a magasabb költségek mellett a bizonytalan kereslet, a bonyolult szabályozás és az infrastruktúra hiánya is lassítja, így a kormányok által kitűzött 2030-as célok egyre inkább elérhetetlennek tűnnek - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×