Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
The human hand drops the ballot into the box. Getty Images
Nyitókép: Boris Zhitkov/Getty Images

Nem bírta az online rohamot a francia választási rendszer

A külföldön élő francia választópolgárok közül már 250 ezren leadták a voksukat az interneten keresztül az első 24 órában az előre hozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, ami várhatóan magas részvételre utal, miután a 2022-es parlamenti választásokon összesen szavaztak ennyien az akkor a külföldön tartózkodók rendelkezésére álló öt nap alatt.

A francia külügyminisztérium szerda esti közleménye szerint a külföldön tartózkodók számára az online szavazás kedden kezdődött és csütörtök délben zárult, s olyan sokan jelentkeztek be az oldalra, hogy a leterheltség problémákhoz vezetett a szolgáltatás elérésében.

„A szavazók nagy száma miatt a szavazóportál kapacitását meg kellett növelni” – közölte az X közösségi oldalon a külügyi tárca, azt tanácsolva a voksolni vágyóknak, hogy próbálkozzanak később kapcsolódni az oldalra. A francia választópolgárok külföldről levélszavazattal és meghatalmazással is szavazhatnak.

Franciaországban az előre hozott nemzetgyűlési választások első fordulóját vasárnap, a másodikat július 7-én tartják.

A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint hatvan százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz.

Valamennyi felmérés azt jelzi, hogy az első fordulóban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés végezhet az élen a szavazatok 36-37 százalékával, az Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-28,5 százalékos támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 21 százalékot, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.

A franciák 577 választókerületben választják meg a képviselőket, nincs listás szavazás,

s az erőviszonyok a két forduló között változhatnak attól függően, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek kit támogatnak a második fordulóban.

A kampány egyik fő kérdése, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.

Emmanuel Macron - aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is - úgy vélte hétfőn egy podcastban, hogy a szélsőségek programja "polgárháborúhoz" vezetne Franciaországban.

"A szélsőjobboldal vallás vagy származás szerint kategorizálja az embereket, megoszt és polgárháborút idéz elő,

míg az Engedetlen Franciaország egyfajta kommunitarizmust, azaz közösségi gondolkodást képvisel, ami szintén polgárháborút jelent" - fogalmazott az államfő, a választások súlyos tétjeit hangsúlyozva.

"Minden kampányban ezt csinálta velünk" - reagált Marine Le Pen, aki ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.

A három nagy politikai blokk között olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy egyelőre az elnöki tábor hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás. Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője szerda este jelezte, hogy a Nemzeti Tömörüléssel szembeni voksolásra fogja kérni a híveit a második fordulóban.

Egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje megerősítette, hogy

csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget, azaz legalább 289 helyet szerez a nemzetgyűlésben.

Marine Le Pen, a párt nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje ugyanakkor már a Nemzeti Tömörülés által alakítandó kormány és az államfő közötti úgynevezett politikai társbérletre készül, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg vezetését illetően a köztársasági elnök címe csak "tiszteletbeli". A Télégramme című regionális lapnak adott interjúban Le Pen kiemelte, hogy "a miniszterelnöknél van a pénztárca", azaz szerinte július 7. után "az elnök nem fog tudni csapatokat küldeni Ukrajnába", miután a kormány ehhez nem fog hozzájárulni.

Emmanuel Macron egyelőre nem hozott döntést a kérdésben, de nem zárta ki francia katonai kiképzők küldésének lehetőségét egy nemzetközi koalíció keretében.

Az elnök "a fegyveres erők vezetője", és "az alkotmány nem tiszteletbeli" - üzente csütörtökön Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter Marine Le Pennek.

"A külpolitika és a nemzetbiztonság alapvető területein az elnököt illeti meg a közvetlen cselekvés,

mivel az alkotmány értelmében ő tárgyal és köt szerződéseket, mivel ő a fegyveres erők vezetője, mivel ő elnököl a védelemben" - írta az X közösségi oldalon a tárcavezető.

"Amikor a nacionalista és populista pártok Európa-szerte hatalomra jutottak, akkor módszeres stratégiát alkalmaztak, hogy maguknak tulajdonítsák a teljes hatalmat" - vélte ezzel párhuzamosan Jean-Noel Barrot európai ügyekért felelős miniszter.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×