Infostart.hu
eur:
357.94
usd:
305.63
bux:
131187.14
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart a varsói államfői rezidencián 2023. február 13-án. Duda bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök február 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Csiki Varga Tamás: a hidegháborús elrettentést idézné a nukleáris fegyverek telepítése Lengyelországba

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ötlet nem új Lengyelországban, és elképzelhető, hogy a NATO meg is lépi.

A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – jelentette ki Andrzej Duda. A lengyel elnök úgy érvelt: Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is. Közölte azt is: a kérdés "bizonyos ideje" a lengyel–amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.

A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy az erre irányuló lengyel szándék már 2015 óta ismert, mert a 2014-es krími orosz agresszióra reagálva vetődött fel, hogy Lengyelország, illetve a NATO kelet-közép-európai védelmi és elrettentési képességeit hogyan lehetne megerősíteni, és ennek része lehet a taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatása.

A biztonságpolitikai szakértő felidézte, ez egy visszatérő téma a lengyel közbeszédben, csak az a különbség, hogy a Jog és Igazságosság párt általában hangosabban és nyíltan beszél erről az ügyről, míg a Polgári Platform inkább a háttérben folytat erről beszélgetéseket. "Alapvetően a lengyelek nyitottak lennének erre, hiszen ez erősítené a szerepüket a NATO-n belül és az amerikai kapcsolataikat is" – mondta Csiki Varga Tamás, és hozzátette, a NATO oldaláról nincsenek ilyen aktuális tervek, csak öt európai országban állomásoztatnak nukleáris fegyvereket, de lehet ez válaszlépés arra, hogy Oroszország Fehéroroszországba telepítene taktikai nukleáris fegyvert.

A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg öt országban állomásoztatnak taktikai nukleáris fegyvereket: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. A taktikai nukleáris fegyver az eszköz hatóerejét mutatja, kis hatósugarú fegyverekről van szó, ez nem több megatonnát, hanem néhány tucat kilotonnát jelent.

Oroszország ugyanakkor idegesen reagált Andrzej Duda kijelentésére, és azt közölte, ha Lengyelországba kerülnek atomfegyverek, akkor lépéseket tesz a biztonsága szavatolására. Csiki Varga Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez az orosz döntés már tavaly megszületett, be is jelentette Moszkva, hogy Fehéroroszország területére telepít ilyen eszközöket, és el is kezdte a létesítményeket kiépíteni. Arról azonban nincs pontos információ, hogy a nukleáris eszközöket valóban áttelepítették.

A szakértő szerint

ezek a kijelentések a hidegháborúra jellemző kölcsönös elrettentés lépései.

A NATO reagált az orosz agresszióra, és megemelte a kelet-közép-európai hagyományos katonai jelenlétét, erre válaszul Oroszország azzal fenyegetett, hogy taktikai nukleáris fegyvert helyez Fehéroroszországba, erre lehet egy ellenlépés a taktikai nukleáris fegyvertelepítés Lengyelországba.

"Ez nem egy pozitív irány, hiszen ugyanazt a feszültségnövelést látjuk, amit a hidegháború időszakában is. A stabilitást ez egyébként kialakíthatja, de összességében nyilván abban lenne minden érdekelt, hogy ne nőjön tovább a feszültség" – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Fontos találkozóra szegeződik a világ szeme - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Fontos találkozóra szegeződik a világ szeme - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Több szempontból is izgalmas napunk van a tőzsdéken: egyrészt fontos találkozó zajlik az amerikai elnök Donald Trump és kínai kollégája, Hszi Csin-ping között, amelytől a befektetők az amerikai-kínai kapcsolatok és a globális kereskedelem jövőjére vonatkozó jelzéseket várják. Ezen kívül a nemzetközi piacokon az iráni háború legfrissebb fejleményeire is figyelnek a befektetők. Ami pedig a hazai eseményeket illeti, a befektetők figyelme a Tisza-kormány első gazdasági intézkedéseire és a költségvetési helyzet felmérésére irányulhat, a piac a fiskális fegyelemre és az EU-val való kapcsolatok alakulására különösen érzékeny lehet. Ázsiában bizonytalan volt a tőzsdei hangulat, Európában iránykeresést láthatunk, a magyar tőzsde jól teljesít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×