Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 19. vasárnap Emília
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart a varsói államfői rezidencián 2023. február 13-án. Duda bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök február 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Csiki Varga Tamás: a hidegháborús elrettentést idézné a nukleáris fegyverek telepítése Lengyelországba

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ötlet nem új Lengyelországban, és elképzelhető, hogy a NATO meg is lépi.

A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – jelentette ki Andrzej Duda. A lengyel elnök úgy érvelt: Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is. Közölte azt is: a kérdés "bizonyos ideje" a lengyel–amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.

A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy az erre irányuló lengyel szándék már 2015 óta ismert, mert a 2014-es krími orosz agresszióra reagálva vetődött fel, hogy Lengyelország, illetve a NATO kelet-közép-európai védelmi és elrettentési képességeit hogyan lehetne megerősíteni, és ennek része lehet a taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatása.

A biztonságpolitikai szakértő felidézte, ez egy visszatérő téma a lengyel közbeszédben, csak az a különbség, hogy a Jog és Igazságosság párt általában hangosabban és nyíltan beszél erről az ügyről, míg a Polgári Platform inkább a háttérben folytat erről beszélgetéseket. "Alapvetően a lengyelek nyitottak lennének erre, hiszen ez erősítené a szerepüket a NATO-n belül és az amerikai kapcsolataikat is" – mondta Csiki Varga Tamás, és hozzátette, a NATO oldaláról nincsenek ilyen aktuális tervek, csak öt európai országban állomásoztatnak nukleáris fegyvereket, de lehet ez válaszlépés arra, hogy Oroszország Fehéroroszországba telepítene taktikai nukleáris fegyvert.

A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg öt országban állomásoztatnak taktikai nukleáris fegyvereket: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. A taktikai nukleáris fegyver az eszköz hatóerejét mutatja, kis hatósugarú fegyverekről van szó, ez nem több megatonnát, hanem néhány tucat kilotonnát jelent.

Oroszország ugyanakkor idegesen reagált Andrzej Duda kijelentésére, és azt közölte, ha Lengyelországba kerülnek atomfegyverek, akkor lépéseket tesz a biztonsága szavatolására. Csiki Varga Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez az orosz döntés már tavaly megszületett, be is jelentette Moszkva, hogy Fehéroroszország területére telepít ilyen eszközöket, és el is kezdte a létesítményeket kiépíteni. Arról azonban nincs pontos információ, hogy a nukleáris eszközöket valóban áttelepítették.

A szakértő szerint

ezek a kijelentések a hidegháborúra jellemző kölcsönös elrettentés lépései.

A NATO reagált az orosz agresszióra, és megemelte a kelet-közép-európai hagyományos katonai jelenlétét, erre válaszul Oroszország azzal fenyegetett, hogy taktikai nukleáris fegyvert helyez Fehéroroszországba, erre lehet egy ellenlépés a taktikai nukleáris fegyvertelepítés Lengyelországba.

"Ez nem egy pozitív irány, hiszen ugyanazt a feszültségnövelést látjuk, amit a hidegháború időszakában is. A stabilitást ez egyébként kialakíthatja, de összességében nyilván abban lenne minden érdekelt, hogy ne nőjön tovább a feszültség" – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tízgólos őrült bronzcsata, angol sikerrel

Tízgólos őrült bronzcsata, angol sikerrel

Különleges mérkőzést hozott a 2026-os világbajnokság bronzcsatája, az első félidőben csak az angolok futballoztak, 4–0-ra vezettek. A fordulás előtt négyet cseréltek a franciák, majd három gólt szereztek, egyenlítési lehetőségeik voltak. Ám egy okkal megítélt büntető szinte lezárta a mérkőzést, bár az utolsó percekben még Dembélé és Bellingham is lőtt gólt. Bukayo Saka mesterhármast szerzett, Kylian Mbappé tíz góllal zárta a tornát. Anglia eddigi legjobb vb-szereplését produkálta a 6–4-es győzelemmel megnyert bronzzal, az 1966-os, hazai rendezésű vb-n kívül.

Magyar Péter javaslatokat vár: „válasszunk közösen köztársasági elnököt”

Jobb lett volna, ha Sulyok Tamás magától lemond – mondja a közösségi oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök. Arról is beszélt, hogy „ősszel elindul egy olyan alkotmányozási folyamat, amelyben minden magyar ember ötleteit, javaslatait” várják.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Az elmúlt órákban több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését és a képviselői ciklusok korlátozását javasolja, miközben kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP közel 1,7 milliárd forintot költött a 2026-os országgyűlési választásra. Eközben Kármán András pénzügyminiszter magyarázata szerint a parlament elé került átfogó adócsomag az adórendszer egyszerűsítését, az uniós szabályokhoz való igazodást és a befagyasztott uniós források felszabadítását célozza. Megállapodást kötött a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat a rákosrendezői munkáslakások ügyében, így a vasúttársaság hozzájárulásával hamarosan megkezdődhetnek a bontási munkálatok a területen. Szombat estére Sulyok Tamás döntése is megszületett a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×