Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart a varsói államfői rezidencián 2023. február 13-án. Duda bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök február 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Csiki Varga Tamás: a hidegháborús elrettentést idézné a nukleáris fegyverek telepítése Lengyelországba

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ötlet nem új Lengyelországban, és elképzelhető, hogy a NATO meg is lépi.

A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – jelentette ki Andrzej Duda. A lengyel elnök úgy érvelt: Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is. Közölte azt is: a kérdés "bizonyos ideje" a lengyel–amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.

A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy az erre irányuló lengyel szándék már 2015 óta ismert, mert a 2014-es krími orosz agresszióra reagálva vetődött fel, hogy Lengyelország, illetve a NATO kelet-közép-európai védelmi és elrettentési képességeit hogyan lehetne megerősíteni, és ennek része lehet a taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatása.

A biztonságpolitikai szakértő felidézte, ez egy visszatérő téma a lengyel közbeszédben, csak az a különbség, hogy a Jog és Igazságosság párt általában hangosabban és nyíltan beszél erről az ügyről, míg a Polgári Platform inkább a háttérben folytat erről beszélgetéseket. "Alapvetően a lengyelek nyitottak lennének erre, hiszen ez erősítené a szerepüket a NATO-n belül és az amerikai kapcsolataikat is" – mondta Csiki Varga Tamás, és hozzátette, a NATO oldaláról nincsenek ilyen aktuális tervek, csak öt európai országban állomásoztatnak nukleáris fegyvereket, de lehet ez válaszlépés arra, hogy Oroszország Fehéroroszországba telepítene taktikai nukleáris fegyvert.

A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg öt országban állomásoztatnak taktikai nukleáris fegyvereket: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. A taktikai nukleáris fegyver az eszköz hatóerejét mutatja, kis hatósugarú fegyverekről van szó, ez nem több megatonnát, hanem néhány tucat kilotonnát jelent.

Oroszország ugyanakkor idegesen reagált Andrzej Duda kijelentésére, és azt közölte, ha Lengyelországba kerülnek atomfegyverek, akkor lépéseket tesz a biztonsága szavatolására. Csiki Varga Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez az orosz döntés már tavaly megszületett, be is jelentette Moszkva, hogy Fehéroroszország területére telepít ilyen eszközöket, és el is kezdte a létesítményeket kiépíteni. Arról azonban nincs pontos információ, hogy a nukleáris eszközöket valóban áttelepítették.

A szakértő szerint

ezek a kijelentések a hidegháborúra jellemző kölcsönös elrettentés lépései.

A NATO reagált az orosz agresszióra, és megemelte a kelet-közép-európai hagyományos katonai jelenlétét, erre válaszul Oroszország azzal fenyegetett, hogy taktikai nukleáris fegyvert helyez Fehéroroszországba, erre lehet egy ellenlépés a taktikai nukleáris fegyvertelepítés Lengyelországba.

"Ez nem egy pozitív irány, hiszen ugyanazt a feszültségnövelést látjuk, amit a hidegháború időszakában is. A stabilitást ez egyébként kialakíthatja, de összességében nyilván abban lenne minden érdekelt, hogy ne nőjön tovább a feszültség" – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×