Szlovákiában továbbra is van egy magyar erő, amely lehetővé tudja tenni, hogy legyen európai parlamenti, illetve utána majd parlamenti képviselet is – mondta az InfoRádióban Berényi József, aki szerint a nagy kérdés az, hogy megtalálják-e azokat a hívószavakat, amelyek június 8-án – északi szomszédunknál akkor lesznek választások – az urnákhoz tudják hívni a felvidéki magyarok jelentős részét. A Magyar Szövetség EP-listavezetője emlékeztetett: a szlovákiai elnökválasztás mindkét fordulójában nagyon sokan megmozdultak, ha nem is mindenki a magyar jelöltre adta a voksát, de egy ilyen részvétel elégséges lenne ahhoz, hogy kijussanak Brüsszelbe – ha rájuk adják le a szavazatukat.

A Magyar Szövetség dolgát nehezítheti, hogy a Progresszív Szlovákia nevű pártnak magyar nemzetiségű listavezetője van. Berényi József szerint Ódor Lajos személye minden bizonnyal visz majd el szavazatokat tőlük. Annál is inkább, mert mint ismert, 2009-ben a felvidéki magyarok akkori egységpártjából (MKP) többen kiléptek, és megalapították a Most–Hídat ami már nem egy magyar, hanem vegyes pártként szabta meg magát. (A Most–Híd azóta – 2021-ben – visszaolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába.) Azok az emberek viszont, akik korábban rájuk szavaztak, nagyon nehezen visszahozhatók egy etnikai magyar pártba – vélekedett az EP-képviselőjelölt, aki szerint ezek az emberek keresik a lehetőségét annak, miként tudnak úgy egy szlovák pártra szavazni, hogy a lelkiismeretük is nyugodt maradjon; ezt a kínálatot Ódor Lajos tudja esetleg megfogalmazni.

„Viszont egy kicsit meglepetésszerű, hogy itt kötött ki Ódor Lajos, mert miután a szakértői kormányban miniszterelnök volt, egy interjúban azt mondta, csak 5 százalék esélyt lát arra, hogy marad a politikában. Érdekes lenne tudni, hogy mik voltak a meggyőző érvek” – jegyezte meg Berényi József.

A kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Szövetség tagja úgy fogalmazott, ma már nem elégséges azzal kampányolni, hogy „fontos a szlovákiai magyarság képviselete”, más hívószavak is kellenek, a felvidéki magyarság ugyanis nincs kitéve azoknak a veszélyeknek, mint 1994 és 1998 között, Vladimír Meciar idejében, vagy épp 2006 és 2010 között, amikor az akkori – Smer, HZDS és SNS alkotta – koalíciós kormány nagyon komoly magyarellenes politikát képviselt. Ekkor történt Malina Hedvig, valamint a dunaszerdahelyi szurkolók brutális bántalmazása, továbbá a kettős állampolgárság betiltása.

Ilyen jellegű támadásokra régóta nem került sor, ami Berényi József szerint annak is köszönhető, hogy nincsenek bent a parlamentben, ezért most már nem igazán foglalkoznak a magyarokkal.

„Úgy veszik, a magyar egy »kihalóban lévő faj« Szlovákiában; nem kell őket most már korlátozni semmiben, mert az asszimiláció és elvándorlás jelentős.

Másrészt Szlovákia sem egy önálló sziget, hanem abban a világban él, amiben van egy kultúretikai küzdelem, tetszik vagy sem, de van egy háború, amivel kapcsolatban A vagy B válaszokat várnak tőlünk az emberek" – folytatta. Az Európai Parlament pedig épp az a terület, ahol ezekben a nagy kérdésekben – mint a migráció, a háború vagy a gender ügye – várják, hogy mondja el valaki a felvidéki magyarságnak a véleményét is. „Erre adunk mi is a programunkban inkább válaszokat, valamint a (jelentős részben a dél-szlovákiai) mezőgazdászok problémáira, a fiatalok lakhatásának vagy a környezetvédelemnek a kérdésére” – fogalmazott az EP-képviselőjelölt, aki szerint ezekben a kérdésekben – források felszabadításával – Európa tud segíteni.

Azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy az etnikai alapú politizálás elbukhat Szlovákiában, ha nem sikerül az EP-választáson mandátumot szereznie a Magyar Szövetségnek, kifejtette: sajnos ezzel a ténnyel szembe kell nézni. 2010 óta magyar pártnak nem sikerült bejutnia a szlovák parlamentbe, és jelen pillanatban csak a Magyar Szövetség „maradt a térfélen”. Ha az „Ódor-jelenséggel” szemben most sem sikerült az 5 százalékot elérniük, akkor Berényi József szerint valós kérdés lehet, hogy el tudják-e érni valaha is a bejutási küszöböt, illetve hogy csatlakozzanak-e valamelyik szlovák csoportosuláshoz. Utóbbi viszont annyira megosztó téma, hogy attól tart, emiatt nem fog egybemaradni a párt. A fekete szcenárióval szemben, ha meglesz az európai képviselet, akkor marad a mostani formáció, és az esélye annak, hogy a jövőben önállóan is bejussanak a szlovák parlamentbe, vagyis

június 8. nemcsak arról szól, hogy lesz-e a felvidéki magyarságnak hangja az Európai Parlamentben, hanem egyáltalán, hogy a magyar párt Felvidéken képes-e önállóan tovább működni

– húzta alá Berényi József.

Legyen rend Európában!

„Általában az erdélyi magyarság számára nem kedvező az, ha nagyon nagy a választási részvétel, hiszen a mi közösségünknek akkor arányosan annyival kell növelje a választási részvételt, mint a többség, és ennek azért vannak fizikai határai, annak ellenére, hogy a szavazásokon részt vevő erdélyi magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re, és csak 10 százalék alatti az a réteg, amely román pártokra voksol” – erről már Vincze Lóránt beszélt az InfoRádióban.

Etnikai szavazás figyelhető meg Romániában, aminek az az oka, hogy a romániai pártok sosem tettek ajánlatot a magyar közösség számára. Ezúttal sem, sőt ott van köztük a szélsőséges AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) párt, amely egyenesen magyargyűlölő, mégis ott lesz az Európai Parlamentben egy masszív, 8-9 fős frakcióval, és erdélyi magyar képviselet hiányában büntetlenül, válasz nélkül onthatják magukból a gyűlöletet a legfontosabb európai politikai fórumon – tette hozzá az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki szerint ezért hatalmas a tét az erdélyi magyarság számára, hogy megőrizze hangját, legyenek képviselői az EP-ben.

Június 9-ét illetően (Romániában akkor lesznek az EP-választások) azt mondta, hogy a romániai parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékot kell elérniük, mert így két képviselőjük lehetne az EP-ben. Ha ezt nem sikerül megugraniuk, az Vincze Lóránt szerint negatív folyamatokat indíthat be a magyar közösségben, és kihatással lehet az őszi országos parlamenti választásra is, illetve az RMDSZ – mint a romániai magyar érdekképviselet – kormányzati részévételi kilátásaira. „Akkor tudnunk erősek maradni Romániában, és részt venni a döntések meghozatalában, ha ott áll mögöttünk a közösség” – húzta alá. Mint mondta,

nemcsak Bukarestben a romániai pártok, hanem Brüsszelben és Washingtonban is figyelnek, hogy az RMDSZ fel tudja-e mutatni az 5 százalékot,

hiszen a kisebbségi kérdés egy geopolitikai történet is: ha jól vannak a kisebbségek a bőrükben, akkor az stabilitást eredményez, ha kikerülnek a döntéshozatali fórumokból, az nagy fokú bizonytalanságot okoz a társadalomban, így mindenki számára érdek lehet, hogy a romániai magyarság megőrizze az arányos képviseletét.

Szlovák kollégájához hasonlóan Vincze Lóránt sem tartja elégségesnek, hogy csak azzal kampányoljanak, hogy „megőrizni a romániai magyarság képviseletét". Mint mondta, a tét ennél sokkal nagyobb, és számos tennivaló van, hiszen az erdélyi magyarok elégedetlenek. Sokakban bizonytalanságot okoz a háború vagy az infláció, az energiaárak emelkedése, miközben arra vágynak, hogy a közösségek tovább fejlődjenek. Ez az európai uniós pénzalapoknak köszönhetően markánsan érzékelhető, tapasztalható, tehát fontos az, hogy a Romániának járó pénzalapok továbbra is meglegyenek, és hogy ebben részesüljenek a székely gazdák, a vállalkozók, a fiatalok – sorolta.

Az RMDSZ-es politikus azt is megjegyezte, ha megkérdezzük az erdélyi magyarokat, hogy mi a legfontosabb tennivalója egy európai parlamenti képviselőnek, furcsa mód azt fogják mondani, hogy a bevándorlás megállítása, holott Romániában nem igazán van jelen, de ezek szerint ennek a kérdése is hozzájárul a bizonytalanságukhoz. „Hogy rend legyen Európában, hogy vége legyen a háborúnak, így ezekben a kérdésekben megnyugtató válaszokat kell adni a számukra!” – fogalmazott.