Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szavaz egy férfi a New Hampshire állambeli republikánus párti előválasztáson Londonderryben 2024. január 23-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Magyarics Tamás: a republikánus előválasztás gyakorlatilag eldőlt, Donald Trumpnak nincs ellenfele

A volt amerikai elnök egyetlen versenyben maradt, komoly riválisa, Nikki Haley még a leginkább neki kedvező New Hampshire-ben is kikapott, így jobban járna, ha felfüggesztené kampányát – mondta Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai szakértő szerint Haley támogatói beállnak majd Trump mögé, szükség is lesz rá, mert a teljes kampány másfél milliárd dollárba is kerülhet.

Donald Trump nyerte az amerikai Republikánus Párt második előválasztását is: Iowa után győzött New Hampshire-ben, és Magyarics Tamás szerint ez a kaukusz gyakorlatilag el is döntötte, hogy Donald Trump lesz a párt elnökjelöltje a novemberi választáson. A külpolitikai szakértő ezt meg is indokolta: a logika szerint első számú riválisának, Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetnek New Hampshire-ben volt a legjobb esélye arra, hogy jobban szerepeljen, mint Donald Trump. Ennek ellenére 12 százalékkal kikapott.

Mint elmagyarázta, 43 százalék körül teljesített, miközben a szavazótáborában, a felsőfokú végzettségeknél vagy az úgynevezett mérsékelteknél 55 százalékos támogatása volt, a külvárosi nőknek a 45 százaléka voksolt rá. Ezekben a csoportokban szerepelt jobban, mint az átlag, de így sem sikerült megszorítania Donald Trumpot.

"Ha ez New Hampshire-ben nem sikerült, akkor ez után sem fogja tudni"

– jelentette ki Magyarics Tamás. Még Dél-Karolinában lehetne esélye, mert annak ellenére, hogy az a saját állama (ott született és volt kormányzó is 2017-ig), ott a demográfiai összetétel inkább Donald Trumpnak kedvez, és a felmérések szerint 20-30 százalékpontos előnnyel vezet.

"Ha Dél-Karolinában kikap, akkor az feltehetően annak lesz a jele, hogy teljesen hiábavaló a további előválasztás az ő szempontjából. Az igazság az, hogy már kezdettől fogva lehetett látni, hogy szinte lehetetlen behozni Donald Trumpot. Ilyenkor általában az úgynevezett szponzorok, a támogatók kihátrálnak a jelölt mögül" – mondta a szakértől, 50 millió dollárra becsülve azt az összeget, amit Nikki Haley csak a New Hampshire-i kampányára költött. Ha pedig kihátrálnak mögüle a szponzorok, akkor pénzügyileg sem bírná tovább az elnökválasztási kampányt, ezért szerinte jobban járna, ha felfüggesztené, mert ezzel érdekes módon a 2028-as elnökjelölti esélyeit javítja.

Ez is mutatja, hogy mennyi múlik az amerikai elnökválasztási procedúrában a támogatókon, akik egyébként az ilyen kihátrálások után általában beállnak a még versenyben maradt legesélyesebb jelölt mögé.

"A legdrágább »mulatság« az elnökválasztás, most már másfél milliárd dollár körül van az az összeg, amit össze kell valahonnan kalapozni,

hogy egy valódi kampányt végig tudjon folytatni a jelölt. Márpedig ez a kampány eléggé kiélezett lesz, és nüanszokon fog múlni, tehát rendkívül fontos lesz a mozgósítás, a jelenlét" – mondta az ELTE professzor emeritusa.

Kampánytémák

Várhatóan az emberek mindennapjait érintő kérdések lesznek az idei amerikai elnökválasztás legfontosabb témái Magyarics Tamás szerint, és ezek alapján választják ki a kampánystratégiák mindkét oldalon azokat az ügyeket, amelyeket előtérbe helyeznek.

A republikánusoknál a külpolitikai szakértő szerint a gazdaság helyzete lesz a középpontban, elsősorban a "húsbavágó" kérdések, így az infláció, a benzin vagy az élelmiszerek ára. A másik fontos téma a közbiztonság lehet, hogy mennyire van rend az utcákon. "Sok nagyvárosban a demokrata vezetés megkurtította a rendőrség, a rendfenntartó erők költségvetését, ennek megfelelően a közbiztonság nem olyan, mint volt vagy lehetne" – indokolta a választást az ELTE professzor emeritusa.

Harmadikként a bevándorlás, illetve a határvédelem kérdését említette, amelynek súlyos nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, és a nem megfelelő határvédelemnek az egyik következménye is fókuszban lesz:

több százmillió adag illegális fentanil érkezett Amerikába, és több tízezer halálos áldozata volt már elsősorban a fiatalok körében.

Magyarics Tamás szerint a demokratáknak gondot jelent, hogy jelenleg a gazdaságot nem tudják kampánytémává tenni, mert az úgynevezett Bidenomicsnek, Joe Biden elnök gazdaságpolitikai programjának eléggé rossz a visszhangja.

"A tanácsadók azt mondják, hogy ne nagyon hangoztassa ezt, mert az emberek egyrészt nem értik, hogy mi az a Bidenomics, másrészt pedig ha megnézik, hogy mennyiért vásároltak benzint, kocsit vagy bármit két, három vagy négy évvel ezelőtt, és most mennyibe kerül, akkor úgy látják, hogy ez vált a javukra" – magyarázta a szakértő.

A demokrata oldalon újra középpontban lehet az abortusz kérdése, ami már "félig-meddig" nyerő téma volt a 2022-es félidős választásokon. Akkor az, hogy a legfelsőbb bíróság az abortuszt kivette a szövetségi jogok közül, és a tagállami jogkörök közé utalta, a demokraták malmára hajtotta a vizet, mert amellett kampányolhattak, hogy az abortusz szövetségi szinten engedélyezett legyen. "Ezzel feltehetően kampányolni fognak, főleg a nők körében tudnak támogatókat szerezni" – mondta Magyarics Tamás. Hozzátette, feltehetően kampányolni fognak a demokráciával is, de ez a választók szempontjából egy nehezebben megfogható kérdés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×