Infostart.hu
eur:
353.24
usd:
305.27
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Leopard 1 harckocsi. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Rekordon a német fegyverexport: Ukrajna a fő kedvezményezett, Magyarország a harmadik helyen

A szakértők már december végén sejtették, amit a napokban a gazdasági minisztérium hivatalosan is megerősített: a német fegyverexport 2023-ban rekordösszeget, összesen 12,2 milliárd eurót ért el. A fő címzett az orosz agressziós háború sújtotta Ukrajna volt. Kijev támogatására 4,4 milliárd euró jutott. A második helyen Norvégia, míg a harmadikon Magyarország áll.

Hivatalos adatok szerint a 12,2 milliárdból 6,44 milliárd euró jutott az úgynevezett háborús fegyverek kivitelének engedélyezésére, míg 5,76 millió egyéb haditechnikai felszerelésre.

Az exportot már decemberben előre becsülték, akkor "legalább 11,71 milliárd euróra". Az említett adatok a 2023. január 1. és december 12 között kiadott engedélyekre vonatkoznak. A jelenlegi 12,2 milliárdos csúcs előtt a rekord 2021-ben volt, mégpedig 9,35 milliárd euróval. 2022-ben 8,36 milliárd euró értékű fegyverzet exportját engedélyezték.

A gazdasági minisztérium államtitkára Ukrajna folyamatos német támogatására utalva hangsúlyozta, hogy az a nemzetközi jogot sértő orosz agressziós háború elleni önvédelmet, illetve globális békerend biztosítósát szolgálja. Az új rekord "korunk biztonságpolitikai kihívásainak egyenes következménye" – jelentett ki. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a német katonai felszerelések iránti rekordkereslet a demokratikus partnerországokban a katonai biztonság iránt megnövekedett igényt fejezi ki.

A tavaly jóváhagyott export 89 százalékának, azaz 10,84 milliárd eurónak a kedvezményezettjei EU- és NATO-tagországok, illetve partnerországok. Ezek az országok az indoklás szerint a NATO tagállamaival azonos vagy hasonló "bánásmódban" részesülnek, ez utóbbiak közé tartozik Ukrajna mellett Japán, Svájc, Ausztrália és Új-Zéland, valamint Dél-Korea és Szingapúr.

A kedvezményezett országok rangsorában az ARD szerint

Ukrajnát Norvégia követi 1,20 milliárd euróval, majd Magyarország következik 1,03 milliárd euróval.

A sorban a következő 654,9 millió euróval Nagy-Britannia, 545 millió euróval az Egyesült Államok és 327 millió euróval Lengyelország. Mintegy 1,1 milliárd euró címzettjei harmadik országok, köztük Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Izrael egyébként a tavalyi kedvezményezettek listáján Lengyelországot követően a hetedik helyen áll 323,2 millió euróval.

Az összeg körülbelül a tízszerese a 2022-ben kiadott izraeli engedélyeknek. Információk szerint az Izraelre vonatkozó engedélyek nagy részét a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael ellen október 7-én indított háborúját követően adták ki mindenekelőtt légvédelmi, valamint kommunikációs berendezésekre.

Ami pedig a listavezető Ukrajnát illeti, Németország mindenekelőtt légvédelmi rendszerek, harckocsik és lőszerek átfogó szállítását engedélyezte, köztük a korszerű Leopard 2 harckocsik is.

Boris Pistorius védelmi miniszter több ízben hangsúlyozta, hogy Németország a jövőben is támogatja Ukrajnát azzal, amire a legnagyobb szüksége van, és a légvédelmi eszközöket, a lőszereket és a harckocsikat említette.

Szakértők emlékeztettek arra, hogy a hárompárti koalíció 2021. decemberi hatalomra kerülésekor szigorú fegyverexport-politikát hirdetett meg, a 2022. február 24-én kirobbant ukrajnai orosz háború azonban fordulópontot jelentett. Három nappal későbbi beszédében Olaf Scholz kancellár hatályon kívül helyezte a fegyverszállítási tilalmat.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Visszatér az európai baloldal fenegyereke – Szabályos politikai földrengés zajlik az EU-s országban

Visszatér az európai baloldal fenegyereke – Szabályos politikai földrengés zajlik az EU-s országban

Néhány hét alatt gyökeresen átrendeződött a görög pártpolitika: két újonnan alakult párt is azonnal kétszámjegyű támogatottságot ért el a közvélemény-kutatásokban. A volt miniszterelnök, Alékszisz Cíprász által alapított baloldali ELASZ 15-17 százalékkal máris a második legerősebb párttá vált, míg a 2023-as tempi vasúti katasztrófa egyik áldozatának édesanyja, Maria Karisztianu által létrehozott ELPIDA 11-12 százalékon áll. A két mozgalom közös vonása, hogy elitellenes, populista hangvételt üt meg, miközben a kormányzó Új Demokrácia népszerűsége jelentősen megcsappant. A választásokat várhatóan 2026 tavaszán tartják, és a megváltozott erőviszonyok komoly kihívás elé állíthatják Kiriákosz Micotákisz miniszterelnököt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×