Több német hírforrás egybehangzó értesülése szerint a berlini kormány eldöntötte, hogy Kijev kérésének egyelőre nem tesz eleget. Bár erről hivatalos bejelentés nem történt, így hivatalosan az indokot sem közölték, tartja magát az a korábbi feltételezés, hogy

Németország el akarja kerülni közvetlen belesodródását a háborúba.

Egészen konkrétan attól tart, hogy az ukrán fél korábban meghirdetett, de lassú ütemben zajló őszi offenzívája során a cirkálórakétákat immár orosz területen lévő célpontok ellen vetheti be.

A most ismertté vált elutasító döntést előrevetítette, hogy a koalíciós pártok vezetői – élükön Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszterrel – felsorakoztak a szociáldemokrata kancellár mögé.

A rendszerint jól értesült Bild című lap szerint a német kormány már tájékoztatta Ukrajnát arról, hogy "rövid távon" semmiképp ne számítson a Taurusokra. Scholz kancellár – mint arról a Bild beszámolt – a Bundestag külügyi bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy a Taurusok nem hasonlíthatók a franciák és a britek által Ukrajnának szállított Storm Shadow típusú cirkálórakétákhoz. Azok ugyanis olyan beprogramozott geoadatokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a rakéták csakis meghatározott földrajzi távolságon belüli célpontok ellen vethető be. A több mint 500 kilométeres hatótávolságú Taurus KEPD–350 cirkálórakéták esetében azonban ez nem garantálható, azaz így annak elkerülése sem, hogy oroszországi célpontok ellen vessék be azokat.

A Bild szerint minderről a német kormány képviselői tájékoztatták brit és francia partnereiket, akik igyekeztek rávenni Berlint Taurusok szállítására. Az egyeztetés során a német fél kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy

az ukrán fél a cirkálórakétákat az oroszok által 2014-ben megszállt Krím-félszigetet a Kercsi-szoros felett Oroszországgal összekötő híd ellen vetheti be.

Németország ugyanakkor azt ígérte Ukrajnának, hogy a Taurusok helyett újabb légvédelmi rendszereket, köztük Patriot típusú közép-hatótávolságú rakétákat szállít az ostromlott országnak.