eur:
397.63
usd:
371.89
bux:
70471.12
2024. június 21. péntek Alajos, Leila
Szevasztopol. Forrás: X / MAKS 23
Nyitókép: Forrás: X / MAKS 23

A szevasztopoli támadás több, mint egy ukrán hadi siker – mutatjuk, miért

A Szevasztopol hadikikötőjét ért dróntámadásnak akár hosszú távon is kedvezőtlen hatásai is lehetnek az orosz haditengerészetre – állítják nyugati elemzők.

A Krím-félsziget déli részén fekvő Szevasztopol a XIX. század vége óta az orosz, majd később a szovjet hadiflotta legfontosabb támaszpontja. Bár 1954-ben egy rendelettel az ukrán tagköztársasághoz csatolták, de ez lényegi változást nem jelentett, hiszen egész Ukrajna akkoriban a Szovjetunió része volt. Amikor viszont a kommunista államszövetség 1991-ben felbomlott, az admirálisoknak a tarkójukig szaladhatott a szemöldökük, amikor megtudták, hogy a fekete-tengeri hadiflotta legfőbb bázisa egy új, szuverén állam fennhatósága alá került.

Bár Moszkva jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtette Kijevet, az ukránok hajthatatlanok voltak, és a Krím-félszigettől kissé északra fekvő Nyikolajev hajógyárával együtt átvették az irányítást a szevasztopoli flottatámaszpont felett is. A kikötő elvesztése pedig egyesen azzal fenyegetett, hogy az orosz haditengerészet kiszorulhat a térségből. Márpedig az oroszok Nagy Péter cár óta igyekeznek kijutni a meleg tengerekhez. Igaz, a Fekete-tenger keleti partvidékén volt még néhány bázis, például Novorosszijszk, de ezek meg sem közelíthették Szevasztopol nagyságát és felszereltségét.

Pedig mind a kikötők nagysága, mind pedig a felszereltsége lényeges egy hadiflotta működtetéséhez.

Amióta az emberek a tengert is harctérré tették, fontos a hadihajók javítása, karbantartása. A flották fejlődésével arányosan bővült a kikötőkben elérhető ipari háttér is. A géphajózás megjelenése még jobban felgyorsította ezt a folyamatot, így ma már komoly ipari létesítményekkel rendelkező bázisok nélkül lehetetlen fenntartani egy hadihajóflottát.

Az alábbi felvételeken látható, milyen pusztítást végzett a dróntámadás nyomán tomboló tűz a Rosztov-na-Donu tengeralattjárón és a Minszk partraszállást támogató hajón. Ennek a legfelső fedélzete több helyen is beszakadt, és a felépítmények rázuhantak a hajótestben lévő deszantfedélzetre, ahol a tengerészgyalogosok járműveit szállítják.

Az ukránok dróncsapása azonban nemcsak két nagy értékű orosz úszóegységet tett tönkre, hanem azt szárzadokkot is, amiben éppen a javításuk folyt. Valójában hosszú időre kiütötték a karbantartás egyik fontos létesítményét is. Minden hajót ugyanis időről időre "kiemelnek" a tengerből, hogy a vízvonal alatti részeihez is hozzá lehessen férni. Ám akkora daru a világon nincs, amivel fel lehetne emelni egy ilyen, több ezer tonnás járművet. Ezért építenek száraz dokkokat. Ezek olyan hatalmas medencék, amibe beúsztatják a hajót és megfelelő alátámasztás után kiengedik a körülöttök lévő vizet. Az így szárazra került vízi járművel sokkal egyszerűbb és könnyebb dolgozni.

A szevasztopoli kikötő szárazdokkjai az ukrán dróntámadás után. Balra a Minszk partaszálló hajó, jobbra pedig a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró kiégett roncsai láthatók a megrongálódott építményekben. Forrás: X / UK MoD
A szevasztopoli kikötő szárazdokkjai az ukrán dróntámadás után. Balra a Minszk partaszálló hajó, jobbra pedig a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró kiégett roncsai láthatók a megrongálódott építményekben. Forrás: X / UK MoD

Most viszont a két roncsot előbb el kell valahogy távolítani a dokkokból, majd helyre kell hozni a sérült építményeket. Addig újabb egységet itt nem tudnak javítani, márpedig az orosz flotta hajói hírhedten karbantartás-igényesek. Nyugati szakértők szerint még megbecsülni is nehéz, milyen járulékos károkat okozhatott és ezzel mekkora hatást gyakorolhatott az egész fekete-tengeri orosz hadiflottára az ukrán dróncsapás. Annyi már most látszik a műholdfelvételeken, hogy az orosz hadihajók jócskán csökkentették az aktivitásukat.

Címlapról ajánljuk
A szlovák egészségügyi kormánybiztos szerint nem is volt Covid-járvány

A szlovák egészségügyi kormánybiztos szerint nem is volt Covid-járvány

Komoly nemzetközi problémát okozhat Szlovákiának, hogy június elején – a világon egyedüli államként – nem csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályaihoz. A Szlovákiát képviselő Peter Kotlár a pozsonyi parlament egészségügy bizottsági ülésén azt mondta, hogy ő csak az „emberi jogokat és az ország szuverenitását” védte azzal, hogy elutasították a dokumentum alkalmazását. Kotlár azt is megismételte, hogy Szlovákiában egyébként sem volt covid-járvány.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.21. péntek, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Nyomott a hangulat Európa tőzsdéin

Nyomott a hangulat Európa tőzsdéin

Gazdasági adatok tekintetében ma a nemzetközi porondon fontos híreket tesznek közzé, jönnek ugyanis a júniusi BMI-k, amelyből friss képet kaphatunk az európai és a tengerentúli gazdaságok teljesítményéről - ezeknek akár a részvénypiaci hangulatra is lehet hatása. Az ázsiai tőzsdéken ma reggel felemás hangulat látszott, ugyankcsak bizonytalanság figyelhető meg a kontinens vezető tőzsdéin.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. június 21. 10:50
×
×
×
×