eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kannabiszültetvény a Pest megyei Remeteszőlősön 2021. január 18-án. Az illegális növénytermesztés leleplezéséhez szükséges előkészítés után a Komárom-Esztergom és Pest megyei rendőrség január 18-án közel ezer tőből álló kannabiszültetvényt számolt fel egy remeteszőlősi ház pincéjében. A helyszíni szemlén összesen 903 tő kannabiszt számoltak össze. A rajtaütéssel a becslések szerint kb. 180 kiló, több százmillió forint értékű marihuána felhalmozását akadályozták meg. Az ültetvény gazdáját, az ott lakó férfit előállították.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Jöhet a legális kannabisz Németországban

De nem a tavaly októberben felvázolt, nagyon megengedő változatban tervezik a törvénymódosítást végrehajtani.

A korábbi drogtörvények megbuktak, ezért van szükség változásra Karl Lauterbach egészségügyi miniszter szerint az országban. A benyújtott javaslat kis mennyiségű kannabisz birtoklását dekriminalizálja - írja a Euronews.

A törvény finomítását azután végezték el, hogy Németország tárgyalásokat folytatott az Európai Tanáccsal. A miniszter már korábban is jelezte, hogy csak akkor vezetik be az előző, nagyon laza szabályokat tartalmazó változatot, ha annak az EU is zöld utat ad.

A koncepció ugyanakkor maradt a régi, fogalmazott a miniszter egy sajtótájékoztatón:

a fiatalok védelme, a feketepiac felszámolása és a fogyasztók egészségének megőrzése.

A kannabiszt nonprofit szervezetek tagjai termeszthetnék szigorú hatósági ellenőrzés alatt: fejenként három tő növényt és 25 gramm szárított kannabiszt engedélyeznének számukra. Cem Özdemir agrárminiszter szerint még ebben a hónapban elkészítik a törvénytervezetet, a kannabiszfogyasztás pedig még 2023-ban legálissá válhat.

A tervet a parlament alsóházának kell megszavaznia, felsőházi jóváhagyásra ugyanakkor nincs szükség. A 16 tartományi kormányt képviselő felsőházban sokan az ország jobbközép ellenzéki blokkját képviselik, amely ellenezte a kannabisztörvény liberalizálását.

A terveket szerdán ellenzéki politikusok bírálták Olaf Scholz kancellár szocialistákból, zöldekből és liberálisokból álló kormánykoalíciójával együtt.

"A kábítószer-legalizáció egyszerűen rossz megközelítés" - tweetelte Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) ottani pártjának vezetője. Martin Huber, a CSU főtitkára hozzátette, hogy a kormány terve "különösen a gyerekeket és a fiatalokat veszélyeztetné", és hozzátette, hogy nem szabadna legalizálni.

Özdemir eközben azzal érvelt, hogy a kormány új javaslata "koherens és pragmatikus".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×