"A kiberbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat a háború tovább fokozta. Megszaporodtak az oroszbarát hackerek támadásai. Újfajta támadásokkal és technológiákkal állunk hadban" - fogalmazott a belügyminiszter a The Guardian összefoglalója szerint.

Az államilag támogatott és irányított kémkedés és szabotázstevékenységek veszélye továbbra is nagyon magas - mondta Faeser, felszólítva a helyi és a szövetségi kormányzatot is arra, hogy együtt igyekezzenek ezeket kivédeni, valamint közösen fejlesszék erre való képességüket is.

A kritikus infrastruktúra is veszélyben lehet

A kormány ezzel párhuzamosan a Szövetségi Információbiztonsági Hivatalát. Mióta Németország fegyverszállításokkal és az Oroszország elleni szankciók bevezetésével támogatja Ukrajnát, egyre több kibertámadás történik, különösen energiaszolgáltatók és katonai szervezetek ellen. Biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezek jelentős veszélyt jelentenek a német belbiztonságra: a támadók a kritikus infrastruktúrát, de akár a Bundestagot is célba vehetik.

2015 májusában minden idők eddigi legnagyobb, német célpont elleni kibertámadása érte a parlamentet: a belső számítógépes rendszert támadták meg,

adatokat loptak el és a képviselők irodáit offline állapotba kényszerítették. A támadás mögött vélhetően a GRU, az orosz katonai hírszerző ügynökség állt. 2020-ban az akkori kancellár, Angela Merkel hivatalát hackelték me: választókerületi irodájából szereztek meg e-maileket.

Állandó támadások

Röviddel az Ukrajna elleni háború kezdete után Németországban támadási hullám indult, amely a Ghostwriter nevű hackercsoporttól származott. Ez a csoport állítólag az orosz titkosszolgálatok irányítása alatt áll. Az elmúlt hetekben aztán a repülőterektől kezdve a városházi adminisztrációig sokféle szervezet ellen kíséreltek meg kibertámadásokat, amelyek különböző mértékben befolyásolták a mindennapi életet. Az orosz Killnet csoport nemrég bejelentette, hogy

nagyobb figyelmet fordít a németországi élet megzavarására.

Szakértők szerint Németország állandó célponttá vált: pénzintézetek, fegyvergyárak, energiaszolgáltatók, humanitárius szervezetek és adóhatóságok egyaránt célpontok voltak már. A támadások gyakran jól álcázottak, de a kiberbűnözés elleni nyomozók képesek felfedni az orosz hackerek beavatkozását. Az országot leginkább orosz és kínai hackerek célozzák.

A Google nemrégiben közzétett elemzésében azt állította, hogy Moszkva "minden eszközt megmozgat", hogy magán hackercsoportokat toborozzon és a GRU szekeréhez csatolja őket.

Ez még csak a kezdet lehet

Marc Korthaus, a Sys11 berlini informatikai biztonsági cég munkatársa a Frankfurter Allgemeine lapnak úgy nyilatkozott, hogy a támadások egyre átpolitizáltabbak: miután Németország döntött a Leopard harckocsik Ukrajnába juttatásáról, a német célpontok elleni támadások száma látványosan megugrott

"Ezek nem voltak kifinomult vagy különösen igényes támadások, ami aggaszt minket. Ezekre figyelmeztető jelekként kell tekintenünk, amit komolyan kell vennünk" - fogalmazott. Elmondása szerint az ilyen támadások csak tesztelik a rendszereket, később gyakran kifinomultabb akciók követik ezeket.

Alexander Vuckevic, az Avira informatikai biztonsági cég védelmi laboratóriumainak igazgatója sszerint minden alkalommal,

amikor Európa szigorítja az Oroszország elleni szankciókat vagy felgyorsítja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, a hackerek fokozzák támadásaikat.

Amikor a Bundestag megszavazta a tankszállításokat, ez történt, de a parlamentnek sikerült kivédenie a hálózatát ért támadásokat. A müncheni biztonsági konferencia idején, amelyen az ukrajnai orosz invázió volt a központi beszédtéma, hackerek támadták a NATO informatikai rendszereit. Amikor Bulgária közölte, hogy kiáll Ukrajna mellett, a Killnet megtámadta a szófiai kormányzati számítógépeket - sorolta a példákat Vuckevic.