eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Peter Pellegrini, a távozó kormány miniszterelnöke (b) és Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2020. március 1-jén. Fico pártja 18,29 százalékkal második helyet szerzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértők az Arénában: Prágában a vesztes is nyert, Pozsonyban a nyertes sem győzött

A cseh államfőválasztás és a szlovák népszavazás fejleményeiről és várható következményeiről beszélt Kollai István, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója és Mészáros Andor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Petr Pavel nyugalmazott tábornok magabiztosan legyőzte Andrej Babis volt kormányfőt a csehországi elnökválasztás második fordulójában. Előbbi a voksok 58,3 százalékát kapta, mintegy 3,4 millió szavazatot, míg utóbbi egymillióval kevesebbet, ami 41,68 százalékot jelent.

Andrej Babis ugyan alulmarad az elnökválasztáson, az ellenzék mégis győzelemként állítja be a vasárnapi voksolás eredményét – mondta Mészáros Andor egyetemi docens. Ismert, Andrej Babis az ANO mozgalom, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként, Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult. Több párt állt szembe az ANO-val, így ez tulajdonképpen egy győztes választás volt a párt számára, hiszen két és félmillióan szavaztak a jelöltjére, ami hatalmas eredmény. "Andrej Babis arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2021 őszi képviselőházi választáson Petr Fiala 38 ezer valahányszáz szimpátiaszavazatot kapott, rá pedig most 2,4 millióan voksoltak" – ismertette Mészáros Andor.

Arra a kérdésre, hogy a pártnak vagy Andrej Babisnak jó ez az eredmény, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense azt válaszolta, hogy a volt kormányfőnek semmiképpen, hiszen alulmaradt. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy 2021 őszén, amikor elvesztette a képviselőházi választásokat, rögtön felmerült, hogy ő lehet Milos Zeman utódja, amit aztán mindenki biztosra is vett. Tehát személy szerint Babitsnak a mostani választás kudarc, de az ANO-nak egy jó eredmény – tette hozzá.

Szlovákiában mindeközben volt egy érvénytelen népszavazás, amelyen a választók 27,25 százaléka vett részt. (Az érvényességhez legalább az 50 százalékuknak plusz egy személynek kellett volna érvényes voksot leadnia.) A voksolók 97 százaléka azonban igennel szavazott arra, hogy ciklus közben –népszavazással vagy parlamenti aktussal – le lehessen rövidíteni a hivatalos parlamenti ciklust. A referendumot Robert Fico kezdeményezte.

A fentiekből kiindulva Kollai István szerint a volt kormányfő pártjának, a Smernek (Irány) potenciálisan 1,2 millió szavazója lehet, legalábbis ennyit el tudnak érni, és van rá matematikai esély, hogy ez a 27,25 százalék Robet Ficóra szavazzon.

"De nem fog – tette hozzá a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója –, hiszen van egy másik párt, a Peter Pellegrini vezette Hlas (Hang), ami Smerből vált ki, amit Fico korábbi harcostársai, hozzá képest dizájnosabb politikusok alkotnak, távolabb tudták magukat tartani a korrupciós ügyektől. A népszavazáson résztvevő és az előre hozott választások mellett szavazó tömegekben nyilván sokan vannak, akik igazából Pellegrini-szavazók" – mutatott rá a szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Robert Ficóról Kollai István kifejtette, a Smer vezetője alapvetően egy szociáldemokrata politikus, a ráragasztott baloldali populista címke ellen – időszakosan – nem is tiltakozik, hiszen a populizmust lehet úgy is érteni, hogy ő az „anti-establishment”, aki meghallja a nép hangját. Ráadásul a jelek szerint annyira nem „kopott el”, mint azt gondolhatnánk az alapján, hogy milyen súlyos korrupciós ügyek sorozatába bukott bele a kormánya – tette hozzá a szakértő. Kollai István szerint olyan rossz volt a felhozatal, hogy Fico végül is képes lehet kormányozni, de azért "a csillaga nem ugyanúgy áll, mint korábban," elsősorban a népszerűbb Hlas miatt.

Kollai István szerint teoretikusan nem kizárt, hogy Robert Fico ismét kormányfő legyen, de ez ellen két dolog is szól. Egyrészt ha nem a Smer nyeri a választásokat, nem ők fogják adni a kormányfőt. Másrészt túl nagy az ellenérzés Fico ellen, ami összeránthatja a közéletet az ellenkező oldalon, míg Pellegrinivel szemben hasonlóan erős reflexek nincsenek. "Vagyis hatalomtechnikai alapon Ficónak még akkor is megérné talán Pellegrinit tenni kormányfőnek, ha ő nyerné a választást, de jelenleg nem így áll a dolog" – fogalmazott a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×