19 °C
Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatban gratulált szerdán a republikánusoknak a képviselőházi többség megnyeréséhez, amivel elismerte a demokraták vereségét a múlt heti félidős kongresszusi választáson.
A republikánusok képviselőházi vezetőjéhez, Kevin McCarthyhoz azzal a kijelentéssel fordult az elnök, hogy "készen áll az alsóházi republikánusokkal a közös munkára".
Last week’s elections demonstrated the strength and resilience of American democracy. There was a statement that, in America, the will of the people prevails.
— President Biden (@POTUS) November 17, 2022
I congratulate Leader McCarthy on his House majority, and am ready to work together for American families.
- A republikánusok már biztosan megszereztek 218 képviselőhelyet az alsóházban, ez pedig elég a kongresszusbeli többséghez.
- A demokratáknak egyelőre 210 helyük van.
- A kongresszus 435 tagú, azaz még 7 hely sorsa nem dőlt el.
Az alsóházban az összes képviselői tisztségről most döntöttek, itt két évre kapnak mandátumot a győztesek. A szokásjog alapján a többség adja a bizottsági elnöki posztokat és ez fájdalmas lehet most a demokratáknak.
A felsőházban a szenátorok harmada cserélődik most, a szenátorokat hat évre választják meg. Az már korábban eldőlt, hogy itt megőrizte dominanciáját a regnáló elnök pártja. A 100 helyből 99 dőlt el eddig, Georgiában december elején megismétlik a választást, mert a győztes demokrata jelölt nem érte el az állam törvényei szerint a győzelemhez szükséges 50 százalékot. De ezen már csak a demokrata többség nagysága múlik, hiszen egyenlőség esetén az alelnök, a demokrata Kamala Harris szavazata dönt. Itt eddig 50-50 képviselője volt a két nagy pártnak, tehát vagy ez marad, vagy 51–49-re módosul az állás a demokraták javára.
A nyáron az abortusz témája volt meghatározó, ez inkább a demokratáknak kedvezett, az ősszel viszont a magas infláció került előtérbe a kampányban, ez pedig a választás előtt mindkét házban kisebbségben lévő republikánusoknak jött jobban.
Az is benne volt a pakliban, hogy mindkét házban többséget szereznek a republikánusok, de ez végül csak az alsóházban jött össze, és valószínűleg ott is a vártnál kisebb arányban. Annyi bizonyos, hogy a jobboldal nagy előretörése, a vörös vihar elmaradt.
A viszonylagos eredménytelenségért több kritika érte a republikánus oldalon a 2024-es elnökjelölti indulását a minap bejelentő Donald Trump exelnököt. Megerősödni látszik a floridai kormányzói választáson nagy fölénnyel nyerő Ron DeSantis, a kommentárok szerint ők ketten lehetnek majd a republikánus elnökjelöltségért folyó verseny favoritjai.
Ha el is maradtak a várakozásoktól a republikánusok a félidős választásokon, és az egyébként meglehetősen népszerűtlen elnök, Joe Biden pártja az éppen hatalmon lévő elnök oldalától húsz éve nem látott jó szereplést mutatott, fontos eredményt ért el az ellenzék azzal, hogy legalább az egyik házban megszerezte a többséget.
A kongresszus irányításával megnehezíthetik, hogy az elnök fontos elképzeléseket vihessen végig, a költségvetés elfogadása is sokkal keményebb menet lehet, és mivel az alsóházban többségben lévő párt határoz arról, mely törvényekről szavazzanak, januártól az első két évinél mindenképp küzdelmesebb kormányzás vár Joe Bidenre.
Az is igaz viszont, hogy elég szűk lesz a republikánusok többsége, így néhány képviselő meggyőzésével azért érhetnek el eredményeket a demokraták.
Természetesen változás várható a kongresszus vezetésében is, igaz,
nem kizárt, hogy a 82 éves, demokrata Nancy Pelosi kisebbségben maradjon házelnök. A poszt eddigi egyetlen női viselője egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy megpróbálja-e.
A tisztségről majd az első plenáris ülésen szavaznak a képviselők, például emiatt sem mindegy, hogy a maradék hét kongresszusi hely hogyan oszlik majd meg. Arra lehet számítani, hogy közel egyenlően nyerik meg a pártok ezeket a posztokat, vagyis 3-4 további képviselőjük lesz, ami 221–214-es vagy 222–213-as republikánus többséget hozhat ki végül.
A republikánusok részéről alighanem Kevin McCarthy lehet a jelölt, ha felsorakozik mögé a párt szinte összes képviselője, akkor nincs kérdés.
Az amerikai félidős választásokat Mártonffy Balázs Amerika-szakértő értékelte az InfoRádió Aréna című műsorában:
