Infostart.hu
eur:
362.46
usd:
312.63
bux:
0
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Olaf Scholz német kancellár a parlament üléstermében Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfőről tartott megemlékezésen a Bundestag őszi ülésszakának kezdetén, 2022. szeptember 7-én Berlinben. A Nobel-békedíjas néhai politikus augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el egy moszkvai kórházban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb mélyponton a német kormánykoalíció népszerűsége

Egy friss felmérés szerint Németországban egyre többen értékelik úgy, hogy a kormány nem jó úton jár a különböző válságok kezelésében. A hárompárti koalíció népszerűsége újabb mélyponra jutott. A gazdasági helyzet megítélése 2009 óta nem volt olyan rossz, mint most.

Az ARD közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 56 százaléka tart attól, hogy az ország közvetlenül belesodródhat az Ukrajna elleni orosz háborúba, 43 százalékuk ezzel szemben kevésbé, illetve egyáltalán nem aggódott emiatt.

Mindez magyarázza azt is, hogy változott a németek megítélése az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban is. A válaszadók 47 százaléka úgy vélekedett, hogy a kormánynak ezen a téren tartózkodóbb magatartást kellene tanúsítania, és el kell kerülnie Oroszország provokálását. Júniusban négy százalékkal kevesebben vallották ezt.

A megkérdezettek 43 százaléka válaszolt ugyanakkor úgy, hogy a szövetségi kormánynak keményebben kellene fellépnie Oroszországgal szemben. A júniusi felmérés adataihoz képest hét százalékkal kevesebben sürgettek keményebb magatartást.

Kitűnt ugyanakkor, hogy az ezzel kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a nyugati, illetve az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok között. Az előbbiekben a lakosság 47 százaléka sürgetett határozottabb oroszellenes fellépést, míg a keleti tartományokban megközelítette a 60 százalékot a nagyobb tartózkodást sürgetők száma.

A felmérés szerint a németek 54 százaléka támogatja a katonai szolgálatot megtagadó orosz állampolgárok befogadását, míg 35 százalék ellenzi.

Ami pedig az Oroszországgal szembeni szankciókat illeti, a válaszadók 36 százaléka vélekedett úgy, hogy azok nem elég szigorúak, míg 24 százalékuk vallotta azt, hogy a korlátozó intézkedések túl messzire mennek.

Összességében megállapítható volt, hogy

a németek körében növekszik az elégedetlenség azzal kapcsolatban, ahogy az Olaf Scholz kancellár vezette kormány az Ukrajna elleni háborút kezeli.

A megkérdezettek 57 százaléka bírálta az erre vonatkozó német kormánypolitikát, míg 37 százalék vélekedett úgy, hogy a kormány politikája megfelelő.

A Scholz-kormány bírálata más téren is erősödött. A németek háromnegyede, az adatok szerint 76 százaléka elégedetlen az energia árának, illetve az egyéb termékek árainak emelkedése miatt elhatározott, az állampolgárok terheinek csökkentését célzó intézkedésekkel. Mindössze 21 százalék volt ellenkező véleményen.

Hasonlóan jelentős többség, 70 százalék vallotta azt, hogy nem kielégítők azok a lépések, amelyeket a kormány az energiaellátás biztosítása érdekében tett. Mindössze 27 százalék volt elégedett a szóban forgó kormányzati intézkedésekkel.

A felmérés adatai az ARD szerint arra utalnak, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló koalíciós kormány munkájával szembeni általános elégedetlenség újabb mélypontot ért el.

A koalíció munkájával jelenleg a németek 29 százaléka elégedett, ezzel szemben 68 százalék kevésbé, vagy egyáltalán nem.

A németek leginkább az ország gazdasági helyzete miatt aggódnak. 80 százalék azon a véleményen van, hogy gazdasági helyzet kevéssé jó, illetve rossz. A tavaly szeptemberi országos parlamenti választások előtt mindössze 40 százalék vélekedett így. Midez jelzi, hogy a gazdasági helyzet megítélése 2009 óta most a legrosszabb Németországban.

Címlapról ajánljuk
Tragikus buszbaleset: még mindig vannak, akik nem tudják, mi történt a szerettükkel

Tragikus buszbaleset: még mindig vannak, akik nem tudják, mi történt a szerettükkel

Miskolcon megkezdődött a szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbaleset 12 lengyel áldozatának azonosítása. A hozzátartozók a rendőrség segítségével keresik fel a halottasházat és azokat a kórházakat, ahol a sérülteket ápolják. A balesetben 12 ember vesztette életét, a sérülteket miskolci, debreceni és egri kórházakba szállították.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
„Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni”: szeptemberben visszatér a Tokaji Ősz prémium borfesztivál

„Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni”: szeptemberben visszatér a Tokaji Ősz prémium borfesztivál

Nyolc év szünet után, 2026. szeptember 18–20. között újra megrendezik a Tokaji Őszt, Tokaj egyik legexkluzívabb borászati és gasztronómiai hétvégéjét. A limitált létszámú, meghívásos prémium borfesztivál nem tömegrendezvényként tér vissza, hanem vezetőknek, cégtulajdonosoknak és döntéshozóknak szóló, háromnapos Tokaj-élményként. Bodnár Béla és Vinnai Balázs főszervezőkkel a rendezvény alapgondolatáról, programelemekről, borokról, gasztronómiáról és üzleti kapcsolatépítésről beszélgettünk, de kitértünk arra is, hogyan lehet Tokajból újra nemzeti prémium márka, és mi kell ahhoz, hogy nemzetközileg is még ismertebbé váljon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×