Infostart.hu
eur:
353.6
usd:
305.81
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Olaf Scholz német kancellár a parlament üléstermében Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfőről tartott megemlékezésen a Bundestag őszi ülésszakának kezdetén, 2022. szeptember 7-én Berlinben. A Nobel-békedíjas néhai politikus augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el egy moszkvai kórházban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb mélyponton a német kormánykoalíció népszerűsége

Egy friss felmérés szerint Németországban egyre többen értékelik úgy, hogy a kormány nem jó úton jár a különböző válságok kezelésében. A hárompárti koalíció népszerűsége újabb mélyponra jutott. A gazdasági helyzet megítélése 2009 óta nem volt olyan rossz, mint most.

Az ARD közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 56 százaléka tart attól, hogy az ország közvetlenül belesodródhat az Ukrajna elleni orosz háborúba, 43 százalékuk ezzel szemben kevésbé, illetve egyáltalán nem aggódott emiatt.

Mindez magyarázza azt is, hogy változott a németek megítélése az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban is. A válaszadók 47 százaléka úgy vélekedett, hogy a kormánynak ezen a téren tartózkodóbb magatartást kellene tanúsítania, és el kell kerülnie Oroszország provokálását. Júniusban négy százalékkal kevesebben vallották ezt.

A megkérdezettek 43 százaléka válaszolt ugyanakkor úgy, hogy a szövetségi kormánynak keményebben kellene fellépnie Oroszországgal szemben. A júniusi felmérés adataihoz képest hét százalékkal kevesebben sürgettek keményebb magatartást.

Kitűnt ugyanakkor, hogy az ezzel kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a nyugati, illetve az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok között. Az előbbiekben a lakosság 47 százaléka sürgetett határozottabb oroszellenes fellépést, míg a keleti tartományokban megközelítette a 60 százalékot a nagyobb tartózkodást sürgetők száma.

A felmérés szerint a németek 54 százaléka támogatja a katonai szolgálatot megtagadó orosz állampolgárok befogadását, míg 35 százalék ellenzi.

Ami pedig az Oroszországgal szembeni szankciókat illeti, a válaszadók 36 százaléka vélekedett úgy, hogy azok nem elég szigorúak, míg 24 százalékuk vallotta azt, hogy a korlátozó intézkedések túl messzire mennek.

Összességében megállapítható volt, hogy

a németek körében növekszik az elégedetlenség azzal kapcsolatban, ahogy az Olaf Scholz kancellár vezette kormány az Ukrajna elleni háborút kezeli.

A megkérdezettek 57 százaléka bírálta az erre vonatkozó német kormánypolitikát, míg 37 százalék vélekedett úgy, hogy a kormány politikája megfelelő.

A Scholz-kormány bírálata más téren is erősödött. A németek háromnegyede, az adatok szerint 76 százaléka elégedetlen az energia árának, illetve az egyéb termékek árainak emelkedése miatt elhatározott, az állampolgárok terheinek csökkentését célzó intézkedésekkel. Mindössze 21 százalék volt ellenkező véleményen.

Hasonlóan jelentős többség, 70 százalék vallotta azt, hogy nem kielégítők azok a lépések, amelyeket a kormány az energiaellátás biztosítása érdekében tett. Mindössze 27 százalék volt elégedett a szóban forgó kormányzati intézkedésekkel.

A felmérés adatai az ARD szerint arra utalnak, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló koalíciós kormány munkájával szembeni általános elégedetlenség újabb mélypontot ért el.

A koalíció munkájával jelenleg a németek 29 százaléka elégedett, ezzel szemben 68 százalék kevésbé, vagy egyáltalán nem.

A németek leginkább az ország gazdasági helyzete miatt aggódnak. 80 százalék azon a véleményen van, hogy gazdasági helyzet kevéssé jó, illetve rossz. A tavaly szeptemberi országos parlamenti választások előtt mindössze 40 százalék vélekedett így. Midez jelzi, hogy a gazdasági helyzet megítélése 2009 óta most a legrosszabb Németországban.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×