Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
323.43
bux:
145181.93
2026. október 1. csütörtök Malvin
Olaf Scholz német kancellár a parlament üléstermében Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfőről tartott megemlékezésen a Bundestag őszi ülésszakának kezdetén, 2022. szeptember 7-én Berlinben. A Nobel-békedíjas néhai politikus augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el egy moszkvai kórházban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb mélyponton a német kormánykoalíció népszerűsége

Egy friss felmérés szerint Németországban egyre többen értékelik úgy, hogy a kormány nem jó úton jár a különböző válságok kezelésében. A hárompárti koalíció népszerűsége újabb mélyponra jutott. A gazdasági helyzet megítélése 2009 óta nem volt olyan rossz, mint most.

Az ARD közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 56 százaléka tart attól, hogy az ország közvetlenül belesodródhat az Ukrajna elleni orosz háborúba, 43 százalékuk ezzel szemben kevésbé, illetve egyáltalán nem aggódott emiatt.

Mindez magyarázza azt is, hogy változott a németek megítélése az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban is. A válaszadók 47 százaléka úgy vélekedett, hogy a kormánynak ezen a téren tartózkodóbb magatartást kellene tanúsítania, és el kell kerülnie Oroszország provokálását. Júniusban négy százalékkal kevesebben vallották ezt.

A megkérdezettek 43 százaléka válaszolt ugyanakkor úgy, hogy a szövetségi kormánynak keményebben kellene fellépnie Oroszországgal szemben. A júniusi felmérés adataihoz képest hét százalékkal kevesebben sürgettek keményebb magatartást.

Kitűnt ugyanakkor, hogy az ezzel kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a nyugati, illetve az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok között. Az előbbiekben a lakosság 47 százaléka sürgetett határozottabb oroszellenes fellépést, míg a keleti tartományokban megközelítette a 60 százalékot a nagyobb tartózkodást sürgetők száma.

A felmérés szerint a németek 54 százaléka támogatja a katonai szolgálatot megtagadó orosz állampolgárok befogadását, míg 35 százalék ellenzi.

Ami pedig az Oroszországgal szembeni szankciókat illeti, a válaszadók 36 százaléka vélekedett úgy, hogy azok nem elég szigorúak, míg 24 százalékuk vallotta azt, hogy a korlátozó intézkedések túl messzire mennek.

Összességében megállapítható volt, hogy

a németek körében növekszik az elégedetlenség azzal kapcsolatban, ahogy az Olaf Scholz kancellár vezette kormány az Ukrajna elleni háborút kezeli.

A megkérdezettek 57 százaléka bírálta az erre vonatkozó német kormánypolitikát, míg 37 százalék vélekedett úgy, hogy a kormány politikája megfelelő.

A Scholz-kormány bírálata más téren is erősödött. A németek háromnegyede, az adatok szerint 76 százaléka elégedetlen az energia árának, illetve az egyéb termékek árainak emelkedése miatt elhatározott, az állampolgárok terheinek csökkentését célzó intézkedésekkel. Mindössze 21 százalék volt ellenkező véleményen.

Hasonlóan jelentős többség, 70 százalék vallotta azt, hogy nem kielégítők azok a lépések, amelyeket a kormány az energiaellátás biztosítása érdekében tett. Mindössze 27 százalék volt elégedett a szóban forgó kormányzati intézkedésekkel.

A felmérés adatai az ARD szerint arra utalnak, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló koalíciós kormány munkájával szembeni általános elégedetlenség újabb mélypontot ért el.

A koalíció munkájával jelenleg a németek 29 százaléka elégedett, ezzel szemben 68 százalék kevésbé, vagy egyáltalán nem.

A németek leginkább az ország gazdasági helyzete miatt aggódnak. 80 százalék azon a véleményen van, hogy gazdasági helyzet kevéssé jó, illetve rossz. A tavaly szeptemberi országos parlamenti választások előtt mindössze 40 százalék vélekedett így. Midez jelzi, hogy a gazdasági helyzet megítélése 2009 óta most a legrosszabb Németországban.

Címlapról ajánljuk
Közel az igazság napja, de valójában ki volt ügynök? – Cseh Gergő Bendegúz levéltár-igazgató az Arénában

Közel az igazság napja, de valójában ki volt ügynök? – Cseh Gergő Bendegúz levéltár-igazgató az Arénában

A besúgók többségét „papíron” hazafias alapon szervezte be a kommunista titkosrendőrség, de valójában mindenkit megzsaroltak valamivel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. Ugyanakkor a november 4-től esedékes aktanyilvánosságot szabályozó új törvény egyértelművé teszi, hogy kit lehet ügynöknek nevezni – tette hozzá Cseh Gergő Bendegúz történész. Megjegyezte: a világon még egyetlen ország sem hozta nyilvánosságra ilyen tömegben az egykori ügynökaktáit, ennek nem ismert a társadalmi következménye.

Flydubai-dráma – megszólalt a pilótákat szétválasztó két férfi, lépett Izrael – videó

A másodpilóta megpróbálta tönkre tenni a repülőgép műszereit – közölte szerdán este az egyik légiutas, aki rajta volt a Flydubai Tel-Avivba tartó reggeli járatán, és egyike volt azoknak, akik megakadályozták, hogy a gép lezuhanjon.
inforadio
ARÉNA
2026.10.01. csütörtök, 18:00
Hermann Péter
a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese
Eséssel zárt a Dow Jones és az S&P 500, miközben a Nasdaq kisebb emelkedést tudott felmutatni

Eséssel zárt a Dow Jones és az S&P 500, miközben a Nasdaq kisebb emelkedést tudott felmutatni

Vegyesen zártak a vezető részvénypiacok szerdán: a magyar tőzsde jelentősebb eséssel fejezte be a kereskedést, elsősorban az OTP és a Mol gyengélkedése miatt. Az amerikai piacon a Dow Jones és az S&P 500 mínuszban zárt, míg a Nasdaq emelkedni tudott. A vártnál kedvezőbben alakult az amerikai PCE-infláció és a maginfláció is lassult, az állampapírhozamok ugyanakkor emelkedtek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×