eur:
392.36
usd:
365.63
bux:
66757.39
2024. április 26. péntek Ervin
Antonió Guterres ENSZ-főtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog közös sajtóértekezletükön, Kijevben 2022. április 28-án. Guterres előző nap érkezett Ukrajnába, miután Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit arra kért, hogy az ENSZ-szel együttműködve tegye lehetővé a civilek evakuálását a bombázott területekről Kelet- és Dél-Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

ENSZ-közgyűlés: az ukrajnai háborúról vitáznak az állam- és kormányfők

Több mint 140 ország állam- és kormányfője érkezik New Yorkba az ENSZ közgyülésének éves ülésszakára, amely hagyományosan a világszervezett legfőbb vitafóruma. A szeptember harmadik keddjén kezdődő tanácskozás általában karácsonyig tart, de a világ legtekintélyesebb vezetői az első napokban szólalnak fel. A fő téma természetesen Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

Egy évvel ezelőtt az egyik felszólaló Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, aki akkor az alkalomhoz illő államférfiúi öltözetben, sötét öltönyben lépett a szónoki emelvényre.

"Senki nem érzi magát nagyobb biztonságban a világon" – hangsúlyozta tavaly szeptemberben meglehetős meghatottsággal Ukrajna államfője. Egy esztendővel ezelőtt az ülésszak általános vitájában még senki nem gondolt arra, hogy Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ukrán elnök már akkor figyelmeztetett arra is: a nemzetközi kapcsolatok építménye bármikor összeomolhat. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a végén a nyers erőszak uralma következik.

Egy évvel később az elnök félelmei realitássá váltak. A második világháború óta legnagyobb konfliktus Európában nemcsak Ukrajna létét fenyegeti, hanem a globális stabilitást is – idézte a ZDF német közszolgálati televízió António Guterrest, az ENSZ főtitkárát.

"A geostratégiai árkok a hidegháború óta nem voltak olyan mélyek, mint most"

– jelentette ki a főtitkár.

Ez a magyarázata annak, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak hatásai, többi között a világméretű élelmezési válság lesz az ülésszakon elhangzó beszédek, illetve az ilyenkor szokásos két-, illetve többoldalú találkozók fő témája.

Több mint 140 ország legmagasabb szintű vezetője jelezte részvételét az első hétre. Így a többi között Joe Biden, az Egyesült Államok és Emmanuel Macron, Franciapország államfője. Liz Truss brit kormányfő és Olaf Scholz német kancellár. Oroszországot Vlagyimir Putyin elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli, míg Kínát Vang Ji személyében szintén külügyminiszter.

Ukrajna, illetve az élelmezési válság mellett napirenden szerepelnek az éghajlatváltozás elleni globális fellépés kérdései, az egész világot érintő koronavírus-járvány gazdasági és egyéb következményei, valamint a különböző helyi konfliktusok, a többi között Maliban, Líbiában vagy Jemenben.

Elemzők arra számítanak, hogy a nyugati országok Biden amerikai elnök vezérletével Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin elszigetelésére törekszenek majd. A hét közepére várható Volodimir Zelenszkij felszólalása. Egyelőre még nem ismert, hogy az ukrán elnök videón keresztül szólal majd fel, vagy New Yorkba érkezik a beszéd idejére.

A ZDF által idézett elemzők szerint felettébb kérdéses, hogy az ülésszalon történik-e előrelépés a béke irányába. A tanácskozás kezdete előtt még az is bizonytalan volt, hogy az amerikai hatóságok egyáltalán hány orosz diplomata beutazását engedélyezik. Az ugyanakkor eldőlt, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter beutazhat az országba, és részt vehet az ülésszakon.

Várható az is, hogy egyes vezetők az ENSZ- ben is kezdeményezni fogják az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat. A legnagyobb valószínűséggel a világszervezet főtitkára, António Guterres mellett Emmanuel Macron francia elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vállalkozhat erre a szerepre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Béremelés: hatalmas a szakadék a dolgozók és a cégek között

Béremelés: hatalmas a szakadék a dolgozók és a cégek között

A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×