Az Ukrajna ellen indított háború óta most először találkozott az orosz és a kínai elnök. Továbbra is úgy tűnik, hogy Kína partneri együttműködésre törekszik Oroszországgal.

A szakértő szerint a lényeg nyilvánvalóan titkos. Felhívta a figyelmet, hogy nem olyan rég, az ukrajnai háború kitörése előtt pár héttel találkoztak legutóbb.

„Amit láthatunk, az az, hogy

Kína próbál egyensúlyozni.

Szüksége van Oroszországra mint stratégiai partnerre, tehát nem érdeke, hogy Oroszország meggyengüljön, ugyanakkor teljes mellszélességgel nem áll ki mellette, legalábbis a diplomáciában, mert azzal veszélyeztetné a nyugati üzleti kapcsolatait” – mondta Salát Gergely.

Azzal kapcsolatban, hogy azt azért Peking jelezte, hogy az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja a háború főfelelősének, Salát Gergely elmondta, hogy ez még belefér, Kína többszintű kommunikációt folytat.

„A belső propagandában meg külső propagandában egyértelműen azt állítja, hogy a háborúért Amerika, illetve a NATO a felelős. Ez a háború eleje óta így van, ez még belefér. Ugyanakkor arra vigyáz, legalábbis a kínai cégek vigyáznak arra, hogy az oroszokkal a gazdasági kapcsolataikat, kereskedelmüket visszanyessék, nehogy a nyugati szankciók hatálya alá kerüljenek, mert az rombolná az érdekeiket” – elemezte a kínai stratégiát a sinológus.

Nem tudni arról szerinte, hogy Kína nagyon az oroszok hóna alá nyúlt volna,

gázt és nyersanyagokat többet vásárol ugyan, mint tavaly, de csökkentett, nem világpiaci áron, hiszen az oroszok ki vannak szolgáltatva

azzal, hogy Európa felé gyakorlatilag elzárták a gázcsapokat, a kapacitásaik is szűkösek ebbe az irányba, és ugyanez igaz az Indiával folytatott orosz kereskedelemre is, „ők is vastagon benne vannak”.

„Azt, hogy máshogy segítenék a kínaiak Oroszországot, mondjuk fegyvereket szállítanának vagy a pénzügyi rendszerüket elérhetővé tették volna teljes mértékben az oroszok számára, ezt egyelőre nem tapasztalhatjuk.

A kínaiakat sokkal több szál köti a nyugati gazdaságokhoz, mint Oroszországhoz,

hogyha nagyon összebútoroznák az oroszokkal, az fenyegetné a nyugati kapcsolataikat, üzleti érdekeiket” – mondta az egyetemi docens.

Kína az első pillanattól kezdve határozottan az Oroszország elleni szankciókkal szemben foglalt állást – emlékeztetett Salát Gergely. Más országok esetében is illegitim eszköznek tarják – tette hozzá. Ettől még a kínai cégek dönthetnek úgy, hogy nem kereskednek Oroszországgal, főleg az exportjukat vágták vissza.

A Fehér Ház egyből jelezte, hogy Kína a mostani találkozóval egyértelműen a rossz oldalra állt. Erre a szakértő azt mondta, hogy a kínai–amerikai viszony eleve rossz, így ennek óriási következményei nem lesznek.

„Hszi Csin-ping 2020 óta, majdnem ezer napja először látogatott külföldre, a Covid-járvány kitörése óta nem hagyta el Kínát,

és

• az első útja rögtön Közép-Ázsiába vezetett. Egy olyan régióba, ami az amerikai számára egyfajta fehér folt, és
• az egyik első külföldi találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel volt,

ezzel jelezte a világnak, hogy nem osztja azt a nyugati képet, miszerint az oroszok rosszak és a Nyugat a jó, hanem teljesen más világképet alakított ki. Illetve a Sanghaji Együttműködési Szervezet, önmagában az, hogy ők összegyűlnek és Putyinnal lapogatják egymás hátát, az indiai miniszterelnöktől kezdve a közép-ázsiai elnökökig és a pakisztáni vezetőkig ott van mindenki, ez azt jelzi a külvilág számára, hogy nem csak a Nyugat létezik” – mondta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vett a találkozón. Törökország nem tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek, de jelezte, hogy egyszer tag lenne – szögezte le Salát Gergely. Szerinte a törökök is lavíroznak a különböző kisebb-nagyobb hatalmak között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet laza szervezet, nem olyan, mint a NATO vagy az Európai Unió, inkább egyfajta fórum, nem jelent igazi elkötelezettséget a tagok között. Törökország azt akarja jelezni szerinte, hogy

nem száz százalékig nyugati irányultságú ország, csak azért, mert NATO-tag, még a saját pecsenyéjét sütögeti.

Ha úgy látja érdekében állónak, akkor az oroszokkal, ha másként, akkor az irániak vagy kínaiakkal biznisszel, tehát önálló külpolitikát folytat és lavírozik a különböző nagy és között kis hatalmak között.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet az ázsiai vezetőknek azért fontos – mondta Salát Gergely –, mert így időről időre leülnek egyeztetni egymással. Nincs nagy intézményi rendszerük, platformként jelentős a szerepe. Úgy látja, blokká nem fog alakulni, hiszen olyan egymást ősellenségnek tartó országok vannak benne a megalakulás pillanatától kezdve, mint például India és Pakisztán.

Salát Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában bővebben beszélt az orosz–ukrán háború ázsiai országokra gyakorolt hatásáról:

(Nyitóképünkön Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Uhnágin Hürelszüh mongol elnök (b-j) a háromoldalú megbeszélésük kezdetén a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 15-én.)