Hiába döntött úgy az ukrajnai háború nyomán a német kormány, hogy rendkívüli intézkedésként 100 milliárd eurót irányoz elő a hadsereg fejlesztésére, elemzők szerint még messze van attól, hogy eleget tegyen NATO-tagként vállalt kötelezettségének. Ennek keretében valamennyi tagállam vállalta, hogy legkésőbb 2024-től éves katonai kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékával növeli.

A kölni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya szerint Németország mind az idei esztendőben, mind 2023-ban egyaránt mintegy 18 milliárd euróval marad el a vállalt 2 százalékos növeléstől. Azt követően 2026-ig megközelítően sikerülhet a NATO-célkitűzés megvalósítása, de annak meghaladására szinte semmi esély – mutat rá a tanulmány, amelyet a Der Spiegel című lap ismertetett.

A katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg főtitkár kiemelte a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. A kölni intézet tanulmánya azt valószínűsíti, hogy Németország minden bizonnyal az említett utolsó kategóriába tartozik.

2026-ig még részben finanszírozható a kiadásnövelés a rendkívüli 100 milliárd euróból, utána azonban újabb forrásokra, mindenekelőtt a katonai költségvetés állandó növelésére lesz szükség. A kutatóintézet ennek kapcsán ez utóbbi szükségességét hangsúlyozta. Az IW szerint a rendszeres 2 százalékos katonai kiadás legkésőbb 2026-tól csak akkor biztosítható, ha az éves katonai költségvetést legkevesebb 60 százalékkal növelik.

A kiadások ilyen jellegű "stabilizálása" nélkül a német védelmi, illetve hadiipar aligha lesz képes megfelelni a jövőbeni követelményeknek

– fogalmaz a tanulmány.

Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. A parlament által jóváhagyott tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését.

A kancellár azt hangoztatta, hogy országa így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez mért 2 százalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta azt is, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti.

A program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában – fogalmazott Scholz.