INFORÁDIÓ
2022. szeptember 28. szerda
Vencel

afganisztán

tálibok

változás

Afgán emberek érkeznek Pakisztánba a csamani határátkelőnél 2021. augusztus 22-én. Afganisztán legnagyobb részét elfoglalták az iszlamista tálibok a kormányerőktől.

Marad a helyben topogás – a tálibok első évét elemezte a kutató

Infostart / InfoRádió - Farkas Dávid

A korábbiaknál valóban emberarcúbb Afganisztán tálib vezetése, de a nők jogai igen korlátozottak, az ország pedig nemzetközi segítség nélkül továbbra sem tud fejlődni. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádiónak Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A hatalomátvétel óta eltelt egy év tanulságait összegezve, a vezető kutató azt tartotta a legfontosabbnak, hogy véget ért a polgárháború és ezzel sokat javult a biztonság az országban. Ugyanakkor a tálibok győzelme humanitárius katasztrófát is hozott magával, mivel a nemzetközi közösség nagyrészt beszüntette az ország támogatását.

Ez egyébként Wagner Péter szerint azt is megmutatta, hogy mennyire függött Afganisztán a külső támogatásoktól. A segélyek a megszűnését ráadásul komoly aszály is tetézte, így valóban nagyon

súlyos éhínség pusztított az országban.

A kutató azzal folytatta, hogy az éhezés mára kezelhetővé vált, részben azért, mert az idén nem volt aszály. Részben pedig azért mert időközben a nemzetközi közösség megtalálta azokat a csatornákat és eszközöket, amelyek révén felújíthatta Afganisztán támogatását. Mindezt anélkül, hogy a tálibokkal túl szorosra kellett volna fűzni az együttműködést – fűzte hozzá Wagner Péter.

Hozzátette, hogy ezek a tálibok valamelyest emberarcúbbak, mint korábban voltak, bár azért azt is látni kell, hogy az alapvető értékrendjükben nem változtak. Így a nők jogainak és általában a lányok oktatásának a kérdése a mozgalmon belül is jelentős vitákat vált ki.

A tálib vezetés egy része ugyanis hajlandó lenne hozzájárulni ahhoz, hogy a lányok talán tizenkét éves kor fölött is járhassanak iskolába, egyetemre. De a felső vezetés annyira konzervatív ebben a kérdésben, hogy egyelőre nem engedi a volátozást.

Persze – folytatta a szakértő – sok konzervatív iszlám vallású államban a nők jogai korlátozottak, vagyis nem a nyugati értékrendet követik. Ez valóban sok afgán nőnek hátrányos, hiszen ők az elmúlt 20 évben élvezték a szabadabb társadalom előnyeit. Viszont azt is látni kell – tette hozzá Wagner Péter –, hogy legalább ennyi vagy még ennél is több afgán nőnek sokkal fontosabb a lányok oktatásánál az, hogy legyen elég ennivalója a családnak vagy maga a fizikai biztonság megléte.

A külügyi kutató úgy látja, hogy Afganisztán nem igazán fog fejlődni, egyfajta helyben topogás lesz. A tálibok kormányzóképessége ugyanis igen korlátozott, mivel nagyon sok képzett bürokrata elmenekült az országból. Mindenesetre

az afgán lakosság egyelőre kivár

– folytatta a külügyi intézet vezető munkatársa.

Ám az elmúlt 30-40 év polgárháborúi azt is megmutatták, hogy ha a tálibok rosszul kormányoznak, túl erőszakossá válnak, akkor megint lesznek olyanok, akik felveszik ellenük a harcot. Wagner Péter példaként említette, hogy a korábbi afgán kormányerők, amelynek a nagy része elmenekült, átállt vagy nem is harcolt, annak most egy kis csoportja felvette a harcot a tálibokkal.

Főleg az ország északi részén a tádzsik, az üzbég és a hazara csoportok soraiban kezd éledezni az ellenállás,

de még nem tudni, hogy ez mennyire válik komollyá – tette hozzá a szakértő.

Az is megfigyelhető – folytatta helyzetértékelését a külügyi kutató, hogy a tálibok is igyekeznek felelős külpolitikai partnernek mutatkozni. Már nemcsak Oroszország, Kína és Pakisztán tárgyal velük, hanem az egyik korábbi fő ellenségük, Indiai is megbeszélésekbe bocsátkozott.

Az Európai Unió diplomáciai képviselete pedig már ott van Afganisztánban és az Egyesült Államok szintén tárgyal a tálibok képviselőivel. Persze nemzetközi elismerés továbbra sincs és a nagy külföldi segélyezés ugyancsak késik.

Viszont ha Afganisztán nem kap jelentős külső támogatást, akkor a saját forrásaiból soha nem lesz annyi pénze, hogy érdemben fejlődni tudjon. Ezért aztán marad ez a társadalmi helyben topogás – hangoztatta a külügyi szakértő.

"Az pedig, hogy meddig tudják megőrizni a társadalmi békét, nagyban függ attól, hogy tálibok meddig nem avatkoznak be az afgán emberek magánéletébe" – vélekedett Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Nyitókép: Dzsafar Hán

Kapcsolódó hang

Agfanisztán - a tálibok első éve
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018