eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Ljubljana, 2022. július 15.Novák Katalin köztársasági elnök és Borut Pahor szlovén államfő plenáris megbeszélésük után sajtótájékoztatót tartanak Ljubljanában, az Elnöki Palotában 2022. július 15-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin: felértékelődött, ahogy egy szomszédunk a magyar kisebbséget védi

A köztársasági elnök szlovéniai látogatása végén arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie Oroszország ellen, de kizárólag olyan döntéseket szabad hozni, amik csak Moszkvának fájnak.

Novák Katalin magyar és Borut Pahor szlovén köztársasági elnök pénteken sajtótájékoztatót tartott Ljubljanában egy plenáris megbeszélést követően. A sajtótájékoztatón a magyar államfő méltatta a két ország fejlődő gazdasági kapcsolatait, kiemelve, hogy a határ két oldalán fekvő Mura- és Rába-vidék egyre inkább közös gazdasági térségként kezd működni. Ezt elősegítendő a két kormányzat 5 esztendős távlatban évi 5-5 millió euróval támogatja a régió gazdasági fejlődését. Novák Katalin elégedetten állapította meg, hogy az oktatás, a kultúra, az örökségvédelem és a tudomány terén is szoros a két ország együttműködése.

Az államfő köszönetet mondott Szlovéniának azért, ahogy az ország a helyi magyar kisebbséggel bánik.

"Az ukrajnai háború fényében felértékelődik a kapcsolat a szomszédokkal.

És felértékelődik az is, ha egy szomszédos ország a magyar kisebbséget védi, kultúráját, nyelvi önazonosságát segít megőrizni" - emelte ki. Hozzáfűzte, hogy mindez Magyarországon is igaz a szlovén kisebbségre.

A magyar köztársasági elnök az ukrajnai háború kapcsán kiemelte, hogy Európának egységesnek kell maradnia a háborúra adott válaszok meghozatalában. Meg kell azonban nézni a döntések következményeit, és ezek fényében kell lépni. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek elsősorban az agresszor Oroszországnak fájnak - figyelmeztetett.

Novák Katalin szerint a háborúból fakad számos olyan kihívás - az energiahelyzet, az áremelkedés, az infláció és migrációs nyomás -, amellyel az egész régió szembenéz. A magyar államfő kiemelte, hogy ezek leküzdéséhez forrásokra is szükség van:

Magyarországnak is hozzá kell jutnia a neki jogosan járó EU-s forrásokhoz.

A Szlovénia által is szorgalmazott nyugat-balkáni EU-bővítéssel kapcsolatban Novák Katalin jelezte: "elemi érdeke Európának", hogy az EU megadja a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, Szerbia csatlakozási folyamatát pedig felgyorsítsa.

A vendéglátó Borut Pahor köszönetet mondott azért, hogy a magyar államfő a szomszédos országok közül elsőként Szlovéniát kereste fel.

"Nagyon összetett geopolitikai időket élünk, ezért szükségünk van a barátokra"

- mondta el, hozzátéve: nem kell mindenben azonos álláspontot vallani, de törekedni kell a megértésre és a kölcsönös tiszteletre.

A szlovén elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország "illegitim, erkölcstelen módon" megtámadta szomszédját, ezzel megtámadta a közös európai értékeket is. Össze kell fognunk, hogy igazságos béke jöjjön létre, mert a béke csak a megtámadott ország jogainak és elvárásainak biztosításával lesz tartós - jegyezte meg.

Borut Pahor a Szlovénia és Horvátország közötti kerítés tervezett lebontásával kapcsolatban elmondta, kormánya szerint

jelenleg nincs olyan migrációs nyomás, amely indokolná

annak megtartását. Novák Katalin ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország tiszteletben tartja Szlovénia döntését, de saját határán inkább megerősíti az őrizetet.

Novák Katalin péntek délelőtt Ljubljanában megkoszorúzta a Háborúkban elesett áldozatok emlékművét, a Borut Pahorral folytatott megbeszélés után pedig Robert Golob szlovén miniszterelnökkel, majd Urska Klakocar Zupancic házelnökkel tárgyalt.

Péntek délután Lendván a magyar államfő a Rába-vidéki szlovén nemzeti közösség és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) képviselőivel találkozik, végül Borut Pahorral és Horváth Ferenccel, az MMÖNK elnökével részt vesz a közösség új székházának átadásán.

Címlapról ajánljuk
Beköszöntött a veszély éve

Beköszöntött a veszély éve

A vulkánok felébredései (2020), a hosszú lávaöntések (2021), a nagy kitörések (2022), a „kitör – nem tör ki” dilemma (2023) évei után 2024-et a vulkáni veszély évének nevezhetjük – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár az Infostartnak megküldött közleményében. A szakember hangsúlyozza, a vulkáni veszély nem a vulkánkitörés nagyságától függ, hanem attól, hogy az hol történik, mennyien laknak az értintett területen és ott mekkora értékek vannak.

Sejtik, mi vezetett a dél-koreai légi katasztrófához, de sok a kérdőjel

Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×