Az orosz–ukrán háború szinten minden területet érintett valamilyen módon – kezdte Gálik Zoltán –, hiszen az uniónak az idei évtől kezdve már elsősorban a járvány utáni újjáépítésre kellett volna koncentrálni, továbbá a különböző, európai éghajlattal kapcsolatos programoknak az előtérbe hozásával, az ifjúsági, kulturális és egészségügyi együttműködéseknek a megerősítésével, illetve az új költségvetési időszakkal kapcsolatos különféle folyamatoknak a beindításával.

Megjegyzendő, az elmúlt fél évben elnöklő Franciaország számára mindig is fontos volt, hogy egy új, hosszú távú képet adjon az európai integráció fejlődésének, mely tervét szintén keresztülhúzták az olyan előtérbe került mindennapi problémák, mint a szankciós mechanizmus kidolgozása, az új menekültválság, vagy épp az unió biztonságpolitikájának és külpolitikájának az újradimenzionálása – sorolta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Július 1-jétől Csehország az Európai Unió Tanácsának az elnöke. A szakértő egyetértett azzal, hogy

Prága prioritásait is egészen biztosan a háború fogja meghatározni.

Annál is inkább, mert a tagállamok által forszírozott, az unió napirendjén szereplő kérdések mind összefüggésben állnak az orosz–ukrán konfliktussal: az energia- és menekültválság kezelése, az európai védelmi képességeknek és a kibertér biztonságának a megerősítése, nem beszélve arról, hogy – a koronavírus és a háború okán – az európai gazdaságnak a stratégiai rugalmassága is javításra szorulna, ami a már részben a megnyitott, és sok ország számára elérhető források hatékony ellátását takarja. Ott szerepel továbbá Ukrajnának a jövőbeni talpra állítása is – tette hozzá.

Gálik Zoltán úgy véli, hogy a cseh elnöklés során biztosan előtérbe fognak kerülni az unió és Magyarország közötti viták is, hiszen a prioritási listájuk utolsó helyén a demokratikus intézmények ellenállóképességét jelölték meg. Szerinte ez borítékolhatóan felszínre hozza mindazt a problémakört, amit az elmúlt években az EU és hazánk tárgyalt, akár parlamenti, akár tanácsi előkészítői szinten.

Magyar szempontból nyitott kérdés továbbá, hogy mikor és hogyan férhet hozzá az uniós forrásokhoz, amiről mindenképp megállapodásra kellene jutni a következő hónapokban – tette hozzá az egyetemi docens.