eur:
411.04
usd:
394.53
bux:
79365.5
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2015. február 11.Gerhard Schröder volt német kancellár részt vesz Richard von Weizsäcker volt német államfő hivatalos búcsúztatásán a berlini székesegyházban 2015. február 11-én. A konzervatív politikus, aki az egykori Nyugat-Németország hatodik, és az újraegyesített Németország első államfője volt, 2015. január 31-én, 94 éves korában hunyt el. (MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber)
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber

Perre menne parlamenti irodájáért a volt német kancellár

Bírósági pert is kilátásba helyezett korábbi kiváltságainak helyreállításáért Gerhard Schröder.

A szociáldemokrata Gehard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja. 2005-ös választási veresége után az üzleti életbe nyergelt át, és elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.

Orosz kapcsolatait és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő barátságát hazájában akkor elégelték meg, amikor a volt kancellár egy interjúban védelmébe vette az Ukrajna ellen indított háborút és személy szerint Putyint. Németországot pedig együttműködésre szólította fel Oroszországgal.

Ezt követően sorra vonták meg azokat a kiváltságokat, amelyeket volt kancellárként élvezett. Bundestag-irodáját is "bezáratták", igaz, hogy az irodai alkalmazottak többsége az orosz kötődés miatt faképnél hagyta.

Közben Damoklész kardjaként lebeg a feje felett az is, hogy az említettek miatt kizárják pártjából, a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD) is. A párt elnöksége erről a jövő héten dönt. Ez utóbbival kapcsolatban Schröder csak annyit mondott, hogy bármi is történjék, ő szociáldemokrata volt, és az is marad.

Sajtóértesülések szerint mindenekelőtt parlamenti irodájának visszaszerzéséért most perrel is fenyeget. Ügyvédje útján azt állította, hogy

irodájának bezárásáról csak a sajtóból értesült, amit jog- és alkotmányellenesnek nevezett.

A volt kancellár első lépésben levélben fordult Helge Braunhoz, a parlament ügyrendi bizottságának elnökéhez, és ebben mindenekelőtt közvetlen és nyílt tárgyalásokat követelt.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a bírósági per megindítása nem elsődleges célkitűzése. "Ügyvédem örülne annak, ha a tárgyalások eredményeként belátható időn belül mindkét fél számára elfogadható megegyezés születne" – áll a levélben.

A Bundestag ügyrendi bizottsága májusban döntött arról, hogy a volt kancellártól megvonja az iroda használatának jogát. Az indokolásban annyi szerepelt, hogy a volt kancellár nem tett eleget az iroda használatával kapcsolatos kötelezettségeinek.

Levelében Schröder az indokolást elutasította, szerinte más okok álltak az iroda bezárása mögött. Ezt nem részletezte, csak arra utalt, hogy hecckampány folyik ellene.

Az elmúlt évben csak a személyzettel kapcsolatos, egyebek között utazási költségek 419 ezer euróra rúgtak. Schröder korábbi kiváltságai közül a volt kancellárként évezett személyes védelmet, illetve nyugdíjkiegészítést őrizhette meg.

Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×