A család a Twitteren közölte a politikus halálhírét - vette észre a hvg.hu.
"Megtört szívvel jelentjük be, hogy Dr. Madeleine K. Albright, az Egyesült Államok 64. külügyminisztere - és az első nő, aki ezt a posztot betöltötte -, ma reggel távozott közülünk. Halálának oka daganatos megbetegedés volt. Utolsó pillanatait a családja és barátai körében töltötte" - olvasható a tweetben.
"Egy szerető anyát, nagymamát, testvért, nagynénit és barátot veszítettünk el" - írták.
Below is a statement from the family of @Madeleine: pic.twitter.com/C7Xt0EN5c9
— Madeleine Albright (@madeleine) March 23, 2022
Madeleine Albright 1937. május 15-én született Prágában Marie Jana Körbelová néven. Édesapja diplomata volt, Madeleine születése idején a belgrádi csehszlovák nagykövetségen dolgozott mint sajtóattasé.
Csehszlovákia német megszállása után a családnak menekülnie kellett, mert Josef Körbel jó kapcsolatban állt Eduard Beneš elnökkel. A második világháború idején Nagy-Britanniában éltek, később Belgrádba költöztek. A csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak.
Családjával Denverben telepedtek le, ahol apja a Denveri Egyetemen kapott állást. Josef Korbel egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot.
Marie 1957-ben lett amerikai állampolgár. 1955-től 1959-ig a Wellesley Egyetem történelem szakos tanulója volt. 1959-ben férjhez ment egy Joe Albright nevű újságíróhoz. Három gyermekük született; 1983-ban elváltak.
Albright 1959-ben diplomát szerzett a Wellesley College-ban. Újságíróként dolgozott, majd nemzetközi kapcsolatokat tanult a Columbia Egyetemen. A James Carter elnök vezette kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott, Bill Clinton elnök megválasztása előtt pedig külpolitikai tanácsokkal látta el a demokratákat. 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott.
A Clinton-adminisztrációban betöltött szolgálata után egy globális stratégiai cég, az Albright Stonebridge élén állt, és egy feltörekvő piacokra összpontosító befektetési tanácsadó cég elnöke volt. Több könyvet is írt. A volt amerikai külügyminisztert 1959-ben vette feleségül Joseph Albright újságíró. Három lányuk született, 1983-ban elváltak.
Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Családja "a demokrácia és az emberi jogok fáradhatatlan bajnokaként" emlékezett rá.
Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Slobodan Milosevic elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg.
Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben - ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt.
Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden amerikai elnököt és Antony Blinken külügyminisztert is értesítették Albright haláláról. "A hatás, amelyet erre az épületre gyakorolt szinte minden egyes folyosón, minden nap érezhető" - mondta Price.
