eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk
Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka

Kijev egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolja Oroszországot

Ukrajna egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolta meg szerdán a térséget ostromló orosz erőket.

A támadás idején elvileg fegyverszünet volt érvényben annak érdekében, hogy a városban rekedt több százezer lakos egy részét evakuálják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót tett fel a Twitterre, amelyen állításuk szerint több, porig lerombolt kórterem látható. A videóhoz mellékelt szöveg szerint egy vagy több lövedék vagy bomba csapódott be a klinika udvarába.

"Orosz csapatok támadtak egy szülészetre. Emberek, gyermekek vannak a romok alatt" - írta Zelenszkij.

"Az orosz megszálló erők több bombát dobtak le a gyermekkórházra. A pusztítás hatalmas" - áll a városi tanács interneten közzétett közleményében Az értesülést független forrásból nem sikerült megerősíteni - tette hozzá a Reuters hírügynökség.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye állami közigazgatási vezetője, Pavlo Kirilenko azt közölte, hogy tizenheten - közöttük egy vajúdó nő - sebesültek meg a kórház elleni légicsapásban.

Előzőleg Dmitro Kuleba külügyminiszter mondta, hogy Oroszország megsértette a tűzszünetet a dél-ukrajnai kikötővárosban.

"Oroszország továbbra is túszként tart fogva több mint 400 ezer embert Mariupolban, akadályozza a humanitárius segély eljuttatását és az evakuálást. A válogatás nélküli tüzérségi támadás folytatódik" - írta Kuleba a Twitteren. "Közel 3000 csecsemő nem kap orvosi ellátását és élelmet" - tette hozzá.

Az ukrán kormány szerint 1170 polgári személy halt meg Mariupolban az ostrom kezdete óta. Oroszország február 24-én indított támadást Ukrajnában.

"Egyetlen ukrajnai egészségügyi intézmény sem lehet soha célpont" - jelentette ki szerdán New Yorkban Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.

Az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban és most is "az egészségügyi létesítmények, kórházak egészségügyi dolgozók, mentők elleni támadások azonnali beszüntetését" követelik - mondta napi sajtótájékoztatóján a szóvivő.

Dujarric közölte, hogy az ENSZ humanitárius szervezetei szerdán konzultációt folytattak az orosz külügy- és védelmi minisztériumban az ukrajnai humanitárius folyosókról.

A kórház elleni támadást elítélte a Fehér Ház és Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár is.

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerdán közölte, hogy Oroszország javarészt nem tartotta be a civilek humanitárius folyosókon történő evakuálásáról született megállapodásokat.

A tanácsadó elmondta a televízióban, hogy a kelet-ukrajnai Szumiból és a dél-ukrajnai Enerhodarból több polgári lakost evakuáltak biztonságos folyosókon, de Kijev megye több térségében és Harkivban meghiúsult az evakuálás.

David Arahamija, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja azt közölte szerdán, hogy negyvenezer nőt és gyermeket evakuáltak egy nap alatt a Kijev környéki, harkivi és mariupoli konfliktusövezetekből. További százezer embert próbáltak meg kimenekíteni, de sikertelenül - közölte a politikus a közösségi médiában.

A Reuters szerint mindkét fél a másikat vádolja a tűzszünet megsértésével.

Mariupol, 2022. március 9.
Ukrán katonák és mentőalakulatok tagjai dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórháznál 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/AP/Jevhen Maloletka
Ukrán katonák és mentőalakulatok tagjai dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórháznál 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Jevhen Maloletka

Dmitro Kuleba szerdán amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyalt Ukrajna védelmi képességeinek az erősítéséről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerda este megérkezett a dél-törökországi Antalyába, ahol a tervek szerint csütörtökön Kulebával tárgyal.

Az ukrán hadsereg szerint az orosz erők az észak-ukrajnai Csernyihivben tanyákra és lakóépületek közé telepítenek katonai eszközöket. Délen civil ruhás orosz katonák nyomulnak előre a félmillió lakosú Mikolajiv felé. A fekete-tengeri kikötővárosban hajógyár működik.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerdán felszólított minden Ukrajnában harcban álló felet, hogy biztosítsanak biztonságos folyosókat, és folytassanak késedelem nélkül tárgyalásokat a tűzszünetről a segélyek eljuttatása érdekében.

Varsói sajtótájékoztatóján António Vitorino, az IOM főigazgatója kijelentette: a humanitárius folyosók lehetővé tennék, hogy a menekültek elhagyják az ostromlott településeket, és a segélyszervezetek alkalmazottai beutazhassanak Ukrajnába az ott maradók megsegítésére.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×