Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
312.17
bux:
147476.05
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Lenne még mód a szankciók fokozására, de nagy a veszély

Még soha nem szembesült olyan kemény szankciókkal Putyin Oroszországa, mint az ukrán háború kapcsán, de maradt tartalék a nyugati államok tarsolyában.

Tovább szigoríthatnak a döntéshozók az elemzők jóslatai szerint – többféle technológia és új vállalatok is feketelistára kerülhetnek. Az Egyesült Államok legutóbbi, szerdai intézkedése többek között olajfinomító berendezéseket célzott meg – írja a BBC cikke.

"Jelenleg tízből hetedik-nyolcadik fokon állunk az eszkalációs ranglétrán. Maradt még mozgástér a további szigorításra" – állítja Emily Kilcrease, a washingtoni Center for New American Security vezető munkatársa és az Energia, Gazdaság és Biztonság program igazgatója.

A legérzékenyebb területhez még nem nyúltak

Számos nyugati vállalat, köztük a BP, az Apple és mások a helyzetre reagálva kivonultak Oroszországból vagy nem nyújtják ott tovább a szolgáltatásaikat. A kereskedelem azonban egyelőre még folyhat – olaj és a gáz terén pedig Oroszország a világ egyik fő beszállítója. Ezt a szektort vonakodtak eddig korlátozni a döntéshozók, részben azért, mert

az energiaárak megugrása minden országnak gazdasági kárt okoz.

Főként igaz ez Európára, amely gázimportjának nagyjából 40 százalékát és kőolajimportjának nagyjából 30 százalékát Oroszországtól kapja. A háborús helyzet durvulásával viszont nő a nyomás annak érdekében, hogy ezen a téren se maradjanak tétlenek.

A helyzet nem könnyű: az olaj- és gázügyletek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az orosz gazdaság működhessen, de az e téren életbe léptethető szankciók annak kockázatával járhatnak, hogy Oroszország szélsőségesen reagál.

"A gazdasági nyomás hatalmas. Ha a gazdaságot vesszük célba,

Putyin kiber- és katonai akciókkal válaszolhat,

amelyek csak tovább súlyosbítják a szenvedést" – mondja Jeffrey Schott, a Peterson Institute for International Economics, egy washingtoni agytröszt vezető munkatársa.

Kilcrease szerint Oroszország képes lehet elviselni a nyugati vevők elvesztését, ha kevesebbet tud eladni a globális piacokon magasabb áron – nem egyértelmű, hogy milyen hatása lenne tehát ezeknek a szankcióknak.

Kétséges, mikorra lehet valós hatása a szankcióknak

A két legfontosabb moszkvai részvényindex több mint 20 százalékot zuhant a héten, a rubel rekord alacsony szintre esett a dollárral szemben, ami az orosz családok vásárlóerejét rontotta, miközben az emelkedő árak és a romló életszínvonal már eddig is aggodalomra adott okot.

A globális olajárak február eleje óta már több mint 10 százalékkal emelkedtek a feszültség fokozódásával párhuzamosan, és ez a tendencia várhatóan folytatódik is.

Nem szabad elfeledni azt sem, hogy Ukrajna és Oroszország a világ búzájának közel 30 százalékát, kukoricájának 19 százalékát és napraforgóolajának 80 százalékát szállítja. Mindezen túl az Oroszországhoz szorosan kötődő országok, például Kazahsztán valutái is megsínylették a folyamatot - egyértelmű a szankciók tovább gyűrűző hatása.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Európai hatalommal emleget háborút Moszkva, a tűzszünet reményével kecsegtetnek az amerikai diplomaták - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

Európai hatalommal emleget háborút Moszkva, a tűzszünet reményével kecsegtetnek az amerikai diplomaták - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva mostanra lényegében háborúban áll Németországgal azt követően, hogy Berlin őket tette felelőssé a lipcsei repülőtér elleni augusztusi dróntámadás miatt: a múlt hónap elején egy ukrán teherszállító közelében szereltek le egy robbanószerrel megrakott drónt, amely a nyomozások alapján orosz volt. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak Moszkva után vasárnap Kijevbe látogattak, és bár a tárgyalások folytatására van valamicske esély, Volodimir Zelenszkij elnöknek nem sikerült új fegyvereket szereznie. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×