Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.21
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
A kazahsztáni kormányzó párt, a Nur Otan (Haza Pártja) megrongált épülete Almatiban 2022. január 6-án. Kazahsztánban napok óta heves összecsapások zajlanak tüntetők és a biztonsági erők között, és ezeknek több tucatnyi halálos áldozata van. Az erőszakos tüntetők több középületet kifosztottak és felgyújtottak. A cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt kezdődött tiltakozások országos rezsimellenes tömegmegmozdulássá szélesedtek. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök arra utasította a rendvédelmi szerveket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.
Nyitókép: MTI/AP/NUR.KZ/Vlagyimir Tretyjakov

Kazahsztáni krízis: Kína elaludt, a "türk NATO" pedig sehol

Az ország történetének legsúlyosabb utcai tüntetései és zavargásai zajlottak január első felében Kazahsztánban. A megmozdulásokat a gázáremelés váltotta ki, de a tömegek hamar a kormány bukását akarták. Végül az oroszok siettek a hatalom segítségére. A szakértők szerint a közép-ázsiai ország földrajzi és politikai szempontból is egyre inkább megkerülhetetlen.

A cseppfolyósított autógáz árának felszabadítása és brutális áremelkedése miatt indultak meg a tüntetések Kazahsztán egyik távoli városában, majd az ország más településein is tízezrek vonultak az utcára, akik már a kormányt vették célba. A nyugalom helyreállítását az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének – főleg orosz katonákból álló – 3 ezer fős kontingense segítette.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet az események tükrében az orosz, a kínai és a török befolyást elemezte. Eszterhai Viktor vezető kutató szerint Kína „elaludt”. Mint fogalmazott, a háttérben nyilvánvalóan lehettek egyeztetések,

Peking azonban nem sugározta azt a mindent domináló nagyhatalom képét, amely aktívan tudja formálni a környezetét.

A szakértő szerint Kínának sokkal jobban kellene figyelnie a szomszédos régiókra, és jobban kellene értenie a folyamatokat, ugyanis ebben az esetben úgy tűnt, hogy a kínai külpolitikai apparátus nem teljesen volt képben azzal kapcsolatban, hogy mi is történik. Inkább azt szűrték le, hogy Oroszországgal kell együttműködni – a közeljövőben legalábbis biztosan – annak érdekében, hogy az érdekeik biztosítottak legyenek – tette hozzá Eszterhai Viktor.

A szakértők cáfolták, hogy Törökország bátorította volna az iszlamista csoportokat, hiszen az országnak nem érdeke, hogy destabilizálja a régiót – hangsúlyozta Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Úgy vélte, a helyzet kapcsán rögtön adta magát a kérdés, hogy

hol van a török, pontosabban „türk NATO”?

Ha lenne ugyanis egy ilyen szervezet, nem kellett volna esetleg behívni az orosz erőket Kazahsztánba – magyarázta. Ennek a létrehozásától azonban még messze vannak, hiszen a türk államok geopolitikai elhelyezkedése, valamint gazdasági integráltsága sem igazán teszi ezt egyelőre lehetővé, miközben a politikai akarat is hiányzik. Egeresi Zoltán szerint ha mégis lesz egyszer egy ilyen szervezet, akkor biztosra vehető, hogy Törökország lesz annak a zászlóshajója, miután esetében igény és kompetencia is van arra, hogy aktív legyen.

A kutatók szerint a térség katonai, biztonsági stabilitását Oroszország biztosítja, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének fellépése ellenére azonban a kazah–orosz kapcsolatban a jövőben nem alakul ki nagyobb függőségi viszony – erősítette meg Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Mint mondta, a mostani partnerségi szint elégedettséggel tölti el Oroszországot, így vélhetően nem akarhatják, hogy Kazahsztánnak fel kelljen adni azokat a jól működő, kiépített kapcsolatait, melyeket akár az Európai Unióval, akár az Egyesült Államokkal ápol. Moszkva számára a stabilitás lehet a fő kérdés, valamint az a következetes és kiegyensúlyozott kazah külpolitika, amely eddig sosem játszott az orosz érdekek ellen – magyarázta.

A szakértők szerint annak sincs realitása, hogy az Egyesült Államoknak lett volna erős befolyása az eseményekre. Az USA-nak ugyanis olaj- és gázbefektetésekben komoly érdekeltségei vannak, így épp a gazdasági stabilitás áll érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×