"Ma, életének nyolcvanötödik évében elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőmű első igazgatója. A személyzet és a vállalat vezetése őszinte részvétét fejezi ki családtagjainak és hozzátartozóinak" - írta a Facebookon a sajtószolgálat. Halálának okát és helyét nem közölték. Ismeretes, hogy a volt erőmű-igazgató Kijevben élt.

Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél. Eleinte az építkezést irányította, majd ezután nem sokkal, egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt. Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően leváltották beosztásából. Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt. A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot kitelepítették, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányban viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat 2021. április 26-án nyilvánosságra hozott a csernobili katasztrófával kapcsolatos titkos iratokat, köztük Brjuhanov első jelentését a szovjet vezetéshez. Ebben az atomerőmű igazgatója azt írta, hogy a helyzet rendben van Pripjaty városában és a környező területeken, a sugárzás szintje pedig ellenőrzés alatt áll.