INFORÁDIÓ
2021. október 25. hétfő
Bianka, Blanka

csernobil

atomerőmű

igazgató

A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.

Meghalt a csernobili erőművet a katasztrófa idején vezető igazgató

Infostart / MTI

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőművet az 1986-os katasztrófa idején vezető igazgató - közölte szerdán az atomerőmű sajtószolgálata.

"Ma, életének nyolcvanötödik évében elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőmű első igazgatója. A személyzet és a vállalat vezetése őszinte részvétét fejezi ki családtagjainak és hozzátartozóinak" - írta a Facebookon a sajtószolgálat. Halálának okát és helyét nem közölték. Ismeretes, hogy a volt erőmű-igazgató Kijevben élt.

Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél. Eleinte az építkezést irányította, majd ezután nem sokkal, egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt. Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően leváltották beosztásából. Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt. A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot kitelepítették, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányban viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat 2021. április 26-án nyilvánosságra hozott a csernobili katasztrófával kapcsolatos titkos iratokat, köztük Brjuhanov első jelentését a szovjet vezetéshez. Ebben az atomerőmű igazgatója azt írta, hogy a helyzet rendben van Pripjaty városában és a környező területeken, a sugárzás szintje pedig ellenőrzés alatt áll.

Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018