Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Unsplash.com

Pénzbüntetés vár Lengyelországra a bírói ügy miatt

Brüsszel szerint a varsói kormány még nem tette meg a szükséges lépéseket.

Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését - közölte a brüsszeli testület.

Az Európai Unió Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A lengyel vezetés augusztus 16-án küldött választ a bizottságnak, azonban a testület úgy ítéli meg, hogy a varsói kormány egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós bírósági döntés végrehajtására.

A bizottság szerint a fegyelmi kamara továbbra is működik, annak ellenére, hogy a lengyel kormány ígéretet tett a felszámolására.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület döntésével kapcsolatban azt mondta: "az igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Unió egészében függetlennek és igazságosnak kell lenniük".

Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős biztos szerint, a lengyel vezetés nem tartotta be az uniós bíróság döntését: a fegyelmi kamara például továbbra is folytatja egyes tevékenységeit a bírákkal szemben, noha ezeket már teljes mértékben fel kellett volna függeszteni. "Megtettük a szükséges lépéseket, és továbbra is készen állunk arra, hogy a lengyel hatóságokkal együttműködve megoldást találjunk a problémára" - mondta.

A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, amely veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Lengyel válasz

Sebastian Kaleta, a lengyel igazságügyi miniszterhelyettes kedden agressziónak minősítette, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól a bírói fegyelmi kamara miatt indított eljárás keretében.

"Az Európai Bizottság illegálisan blokkolja Lengyelország hozzáférését az uniós alapokhoz, és szankciókat követel" - írta Kaleta a Twitteren. "Ezt agressziónak hívják" - hangsúlyozta.

"Uniós testületek jogtalan támadást indítottak Lengyelország ellen, röviddel azután, hogy elfogadták az Európai Unió költségvetését" - tette hozzá a miniszterhelyettes. "Németország, Spanyolország, Románia és Franciaország mind olyan országok, amelyek nem ismerték el az Európai Bíróság ítéleteit az elmúlt két évben" - mutatott rá.

Az igazságügyi miniszter egy másik helyettese, Marcin Romanowski, szintén a Twitteren azt nyilatkozta: "Brüsszel újabb jogtalan támadást indított egy olyan időszakban, amikor Lengyelország éppen az Európai Unió keleti határait védi".

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×