Infostart.hu
eur:
364.95
usd:
311.75
bux:
133872.25
2026. április 24. péntek György

Leporolják az 1994-es szerencsétlenség aktáját

A kompbalesetben 852-en meghaltak.

Új vizsgálatot indítottak az 1994-es balti-tengeri kompszerencsétlenség ügyében - számolt be a dpa német hírügynökség.

A Tallinnból Stockholmba tartó, Estonia nevű észt motoros komphajó 1994. szeptember 28-ára virradóra süllyedt el a finn partoktól körülbelül száz kilométerre. A fedélzeten tartózkodó 989 emberből mindössze 137-en élték túl a balesetet, 852-en meghaltak. A második világháború vége óta ez volt a legsúlyosabb európai hajószerencsétlenség.

Svéd és észt hajók pénteken megközelítették a baleset helyszínét, és elkezdték az előzetes vizsgálatokat. A kutatás július 18-ig tart. A svéd baleseti nyomozóbizottság elmondta, hogy a svéd Electra af Asko és az észt Eva 316 nevű hajó tartózkodik a katasztrófa helyszínén. A kutatók többsugaras szonárt és kamerával felszerelt robotot használnak a tengerfenék és az Estonia roncsának felderítésére. A szerencsétlenül járt komp csaknem 80 méter mélyen fekszik hullámsírjában.

A kutatást a stockholmi egyetem munkatársai is segítik. A megszerzett adatok feldolgozása hónapokig is eltarthat. Jövő tavasszal még kiterjedtebb vizsgálatok várhatóak.

A tenger alatti munkák megkezdése előtt finn, svéd, észt és lett püspökök emlékmisét tartottak az észt parti őrség egyik hajóján.

Az Estonia katasztrófájának okát máig nem tudták kétséget kizáróan megállapítani. A balesetet vizsgáló bizottság hivatalos jelentésében az szerepelt, hogy a komphajó azért süllyedt el, mert a viharban leszakadt a hajóorr, és víz tódult a hajótestbe.

Az egyik szakvélemény szerint a német gyártású hajó orrkapuját nem megfelelő anyagból és szerkezettel építették, a másik szerint a kapitány a vad hullámokban sem csökkentette a sebességet, a harmadik szerint pedig amiatt történhetett meg a tragédia, mert a hajó nem volt kifogástalan állapotban.

Tucatjával születtek olyan feltételezések is, miszerint a hajón hadianyagot szállító járművek voltak, netán egyéb titkos haditechnika is, s egyikük felrobbanásakor törhetett be az orrkapu.

Mások robbantásos merényletet tételeztek fel a hajóorrban.

Szakértők szerint mindenképpen furcsa, hogy a hajó végül is a farával előre süllyedt a tengerbe, holott az orra sérült meg. Van olyan feltételezés is, miszerint a vízvonal alatti fedélzeten robbant fel valami, és ott is víz ömlött a hajó farába. Az orrkapu elvesztése ugyanis önmagában még nem elegendő magyarázat a süllyedésre. Kiemelt maradványán találtak ugyan kifogásolható szerkezeti hibákat, de nem olyanokat, amelyek miatt le kellett volna válnia.

Címlapról ajánljuk
„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

Új alaptantervet és kevesebb kompetenciamérést szeretne Lannert Judit, akit Magyar Péter az új Tisza-kormány oktatási minisztereként mutatott be. Egyik fő feladatának a gyerekek és oktatók leterheltségének csökkentését látja, mint mondta, „úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott. Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a „kompetenciamérés-cunamit”. Csak a 6., 8. és 10. évfolyamokban tartana felméréseket. Lannert elmondta, hogy a későbbiekben teljesen átalakítják a tankerületi rendszereket is. A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×