Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
317.56
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Portóban 2021. május 8-án. A találkozó második munkanapjának középpontjában a koronavírus okozta világjárvány megfékezése, valamint az európai szociálpolitikai kérdések szerepelnek.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Violeta Santos Moura

Pénzosztó körútra indul ma a bizottság elnöke

Ursula von der Leyen ma háromnapos körútra indul, felkeresve minden olyan EU-tagállamot, amelynek nemzeti programját bizottsági részről már jóváhagyták, és közelebb kerültek az uniós helyreállítási alap rájuk első részének a lehívására. EP-részről viszont vannak még fenntartások is.

Von der Leyen szerdán Portugáliába és Spanyolországba látogat, csütörtökön Dánia és Görögország kerül sorra, pénteken Luxembourg zárja sort – jelezték európai bizottsági részről. A testület elnöke a hírek szerint minden olyan fővárost személyesen készül felkeresni, amelyiknek nemzeti reformtervét jóváhagyták.

Az elnöki látogatás célja részint a helyszínen közölni a jó hírt, részint, a felhasználási feltételek kapcsán lefektetett szempontok újbóli hangsúlyozása. Azt már a hírről beszámoló sajtójelentések teszik hozzá, hogy nem kizárható módon

bizottsági részről arra is emlékeztetni akarnak, hogy „honnan jön a pénz”.

A testület mindenesetre kedden megkezdte a piaci „pénzgyűjtést”, midőn nagy sajtóvisszhangot kiváltó módon sor került az első, 20 milliárd euró értékű kötvény kibocsájtására, amit a befektetők rögtön hétszeresen túljegyeztek.

A nemzeti tervek jóváhagyása amúgy országonként eltérő tempóban halad, Románia programját például visszaadták átdolgozásra, és úgy tudni, hogy technikai szinten az egyeztetés fázisánál tart a magyar program is.

Igazából, a rájuk eső rész hozzáférésére a mostani jó hírrel megszólított országoknak is várniuk kell még, mivel a nemzeti programok végleges jóváhagyása nem a bizottság, hanem a testület ajánlás alapján a tagországok pénzügyminiszteri tanácsának a kezébe van, amelyik a jelek szerint júliusban kezdi majd tárgyalni a tagállami tervezetek elfogadását.

Mindeközben az Európai Parlament folyamatosan igyekszik nyomást gyakorolni mind a tagállamokra, mind az EU-tanácsra, mind pedig különösen a bizottságra, hogy

ne engedjenek sem a „zöld” elvárásokból, sem a jogállamisági kritériumok megköveteléséből.

Ennek kapcsán a brüsszeli Politico jelezte, hogy EP-oldalon a héten is visszatérő észrevétel volt, hogy a nemzeti tervek úgymond „nem eléggé zöldek”. A képviselők külön állásfoglalást is megküldtek a bizottságnak, amiben azon félelmüknek adnak okot, hogy a tagországok könnyen „zöldre moshatnak” nem kellően környezetbarát szándékokat is, csak hogy megkapják az engedélyt a támogatás lehívására.

Példaként említették azokat az eseteket, amikor kormányok az eddigi szénalapú iparpolitikát gáz alapúra váltanak át, vagy amikor az autógyártásban az elektronikus gépjárművek gyártásának felfuttatása helyett inkább hibrid modellek készítését támogatják elsősorban.

Bizottsági részről minden alkalommal hangoztatják az ilyen, és hasonló észrevételek kapcsán, hogy az elmúlt hetekben valamennyi kormányt visszatérően figyelmeztették a ténylegesen környezet- és klímabarát megoldások előre vételére.

Az Európai Parlamentnek amúgy más pénzfelhasználási fenntartásaik is vannak: továbbra is folyik a huzakodás az Európai Bizottsággal,

vajon a brüsszeli testület mennyiben tett és tesz érdemi előkészületeket a tavaly elfogadott új – közösségi forrásokat jogállamisági kritériumokhoz is kötő – jogszabály alkalmazására.

A tavalyi decemberi csúcson a tagországok állam- és kormányfői arra kérték a Bizottságot, hogy az új jogszabály alkalmazásával várja meg annak lehetőségét, hogy valamely tagországok meg kívánja-e kérdőjelezni annak összeegyeztethetőségét az Unió alapszerződésével (februárban Magyarország és Lengyelország valóban ilyen kérdéssel fordult a luxembourgi Európai Bírósághoz)?

EP-részről vitatják, hogy az Európai Tanács ilyen irányú állásfoglalásának bármilyen jogi hatállyal bíró pozíciója volna, míg a bizottságnak úgymond kötelessége azonnal alávetnie magát a közös joganyagnak, jelen esetben az elfogadott új jogszabály alkalmazásának. Az EP-képviselők mindezek alapján legutóbb azt is kilátásba helyezték, hogy ha a bizottság júliusig nem tesz az asztalra érdemi leírást a jogszabály alkalmazásának technikai részleteiről, akkor „feljelenti” a testület az Európai Bíróságnál.

Bizottsági részről ennek jegyében adtak át

a hét elején egy 28 oldalas dokumentumot az új jogszabály leendő alkalmazási feltételeiről és bonyolítási menetrendjéről,

ami azonban többnyire heves kritikát váltott ki képviselői körökben, mivel az úgymond „nem kínált semmi konkrétumot”.

„A dokumentum megerősíti a bizottság késleltető taktikáját” – idézte ennek kapcsán a Politico Daniel Freund zöld párti EP-honatya, akinek véleményét sok más képviselőtársa is osztotta. A néppárti Petri Servamaa (finn), aki a dosszié felelőse a frakcióban, némileg engedékenyebben úgy jellemezte a bizottsági papírt, mint ami számba veszi a jogszabály alkalmazásának bizottsági feltételit.

Ezt a megközelítést amúgy az utóbbi részéről is megerősítették, midőn brüsszeli sajtójelentések szerint bizottsági illetékesek hangsúlyozták, hogy az új jogszabály egy nagyon komoly és „veszélyes” eszköz, amit csakis nagyon pontos és körülhatárolt feltételek mellett, objektív szempontok szerint szabad használni.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Mélyül a pesszimizmus a magyar munkaerőpiacon: a munkavállalók közel háromnegyede borúlátó a következő 2–5 év gazdasági és foglalkoztatási kilátásait illetően, miközben a munkáltatók körében is romlott a hangulat. A béremelések üteme érezhetően lassul, miközben a magas megélhetési költségek miatt a munkavállalóknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük – derül ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2026 kiadványából, amelyet a Portfolio ismertet elsőként. A legtöbb cég idén 2,5 és 10% között tervezi növelni a béreket, de vannak olyanok is, akik egyáltalán nem emelnek. A felmérésből kiderült az is, hogy a munkavállalók szerint leggyakrabban semmilyen módon nincsenek kompenzálva, ha a munkaidőn túl is dolgoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×