Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.04
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Matteo Salvini, a Liga vezetője találkozójukon Rómában 2020. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Épül az új jobboldal: az Európai Konzervatívok is erről egyeztettek

Több oldalról is zajlanak egyeztetések egy új jobboldali szuperfrakció európai parlamenti alakításáról. Miközben Matteo Salvini vasárnap Portugáliában vázolta fel elképzeléseit, pénteken Varsóban a lengyel kormánypártot is magában foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tanácskoztak ugyanerről.

A varsói egyeztetésen az EP konzervatív frakciójában jelenlévő egyes nemzeti pártok vezetői, így lengyel részről Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt feje, Giorgia Meloni, az Olasz Testvériség vezetője, valamint Snatiago Abascal, a spanyol VOX elnöke tekintette át a pillanatnyi helyzetet.

Salvini, aki szintén folyamatosan egyeztet lehetséges partnerekkel – így áprilisban részt vett Budapesten az Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel közösen tartott megbeszélésen is –, vasárnap saját EP-frakciójának, az Identitás és Demokrácia (ID) nevű pártcsoportnak a portugáliai Cascaisban Egy másik Európa projektje címen tartott konferenciáján fejtette ki elképzeléseit.

Az olasz Liga elnöke, amelynek EP-delegációja amúgy a maga 27 képviselőjével a legnagyobb olasz pártdelegációt alkotja az Európai Parlamentben, a Fidesz Néppártból történt kilépésekor már több sajtónyilatkozatban is kifejtette, hogy

régi álma az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a zömében euroszkeptikus képviselőkből álló Identitás és Európa frakciókat egyesíteni.

Ugyanekkor, áprilisban, az ECR-sorokban ülő lengyel Jacek Saryusz-Wolski (a Jog és Igazságosság pártból) szintén arról beszélt, hogy egy ilyen – immár 11 Fideszes exnéppárti képviselőt magában foglaló – új „egyesült jobboldal” a második legnagyobb EP-pártcsoport lehetne.

A magas frakciólétszám értelemszerűen nagyobb „politikai tűzerőt”, nagyobb médiafigyelmet eredményezhetne, emellett az EP-munkában is számos lehetőséget és előjogot vonna maga után. A házszabályok szerint a nagyobb frakciólétszám például hosszabb beszédidőt, több anyagi eszközt, nagyobb kisegítő létszámot biztosít.

A nagy kérdés, hogy az ECR és az ID meghatározó delegációi készek volnának-e közös platformon összeállni. Ezt ugyanis megtehették volna már korábban (alkalmasint az új EP 2019-es alakulásakor) is. Egy ilyen összeolvadás valamennyi tagpárt részéről feltételezné, hogy minden egyes képviselőjük kész és képes a másik pártcsoport minden tagjával együttműködni, miközben a palettán olyan sokak szemében megosztónak számító szereplők is vannak, mint a Le Pen-i francia Nemzeti Összefogás, vagy a sokszor idegengyűlölő belga Vlaams Belang.

Ez azért is lényeges kérdés, mert az EP-házszabályok szerint

a közös pártcsoportalakításhoz elvárás egy minimális közös érték- és programhirdetés is.

Amire utalva a nemzetközi sajtó egyebek között az „orosz kérdést” szokta felhozni, mint az egyik jellemző potenciálisan elválasztó kérdést.

Konfliktust okozhat az is, hogy mi lenne az összefogás végső bázisa. ECR-részről például már egy ideje biztatják „a többieket”, hogy lépjenek be az ő frakciójukba, míg Salviniék alkalmasint éppen fordított irányú gyarapodást képzelnének.

Salvini mindenesetre most azzal érvel, hogy „Európa nem csupán az Európai Unió, még kevésbé csak az euró. Európa emberek milliót jelenti” – mutatott rá hétvégi nyilatkozatában a Liga elnöke, aki szerint most ugyan „a média mint a szélsőségesek tanácskozásáról beszél” például az ID konferenciájáról, de szerinte egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy egyesült jobboldali frakció az egyik legnagyobb pártcsoport legyen az Európai Parlamentben.

Szakértők megjegyzik, hogy pillanatnyilag a 705 fős parlamentben – a Fidesz kilépése után is – a legnagyobb frakciót 175 képviselővel az Európai Néppárt alkotja, a második a középbal Szocialisták és Demokraták 145 fős pártcsoportja, a harmadik pedig 97 képviselőt számláló liberális frakció (Európai Megújulás). A jobboldali ECR és ID esetleges összefonódása, kiegészülve a Fidesz átpártoló csoportjával 147 képviselőt foglalna már magában, feltéve, hogy a két összeolvadó pártcsoport valamennyi tagpártja és képviselője részt vesz ebben.

A kép teljességéhez tartozik, hogy egy ilyen váltással az új „szuperfrakció” valóban nagyobb láthatóságra tehetne szert, de

nem feltétlen nőne eddigiekhez képest a tényleges döntéshozás során érvényesíthető befolyásuk is.

Pusztán a parlamenti számokat tekintve, az EP-ben jelenleg élen álló három középpárt (néppártiak, szocialisták és liberálisok frakciói) a jobboldal egyesülése után továbbra is 417 fős masszív többséggel bírna. Ráadásul eddigi tapasztalatok szerint ehhez időről időre meg tudják nyerni – például jogállamisági témában – a zöldek 73 fős csoportját is, ez pedig már a viszonylag ritkán alkalmazott kétharmados többséghez is elég.

Még inkább így van ez, ha csatlakoznak hozzájuk az egyesült baloldal képviselői (a jobboldalhoz biztos nem fognak), ami további 39 fő, de az ilyen széles körű összeállás igazából ritka.

Az esetleges összeolvadás tényleges – döntésekben, intézkedésekben is kifejeződő – hozadéka tehát jó eséllyel inkább a 2023-as következő európai választásokon mutatkozhat be, ha az egység akkor is fennáll.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×